Belföld

Atomenergia 2005 – tervek ideje

A kelet-európai atomlobbi ismét feltámadó aktivitását komoly aggodalommal figyelik Európa nyugati felén. Elemzők szerint a keletiek talán rá is játszanak erre, mert EU-pénzekből akarják felújítani elavult erőműveiket.

Úgy látszik, nem zárulhat esztendő prágai atomtervek nélkül. Az idei bejelentést a CEZ cseh energiaszolgáltató vezére, Martin Roman tette az ünnepek között, mondván: 2005-ben hoznak döntést egy új atomerőmű építéséről. Részletekről ugyan egyelőre nincs szó, de az előzmények ismeretében elsősorban a korábban sok vitát kiváltott Temelín jöhet szóba.








Paks nem eladó
A Paksi Atomerőmű kapcsán is felmerült ebben az évben a privatizáció lehetősége, ám Draskovics Tibor pénzügyminiszter határozottan cáfolta ezt a lehetőséget, mondván, “sem lopakodó, sem más privatizáció nincs Pakson, senkinek nem szerepel a tervei között a paksi atomerőmű privatizációja, minden ilyen feltételezés teljességgel alaptalan”.


Privatizációs fogás Pozsonyban


Az elképzelés nem új, hiszen tavaly Martin Pecina, az akkori cseh ipari és kereskedelmi miniszterhelyettes közölte Prágában – nem kis nemzetközi vihart okozva -, hogy 2009-ben két új atomreaktor építése kezdődik meg a dél-csehországi temelíni atomerőműben. Az ügy, illetve az általa keltett vihar hamar elült, nem kis részben azért is, mert alig néhány hónappal később, már az idén, a szlovák illetékesek jelezték, hogy meg akarják építeni a mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkját.


A leginkább érintett Ausztriában, persze, azonnal megszólaltak a környezetvédelmi szirénák, időközben azonban kiderült, hogy talán csak privatizációs fogásról van szó. Pavol Rusko, a szlovák gazdasági miniszter tavasszal ugyanis azt is elmondta: az új blokkok megépítését össze akarják kapcsolni a Slovenske Elektrarne (SE) állami energiakonszern privatizációjával. A szlovák gazdasági miniszter azoknak a pályázóknak szeretne elsőbbséget adni az SE magánosításánál, amelyek készek a teljes SE-konszernt a Jaslovske Bohunice-i és a mohi (Mochovce) atomerőművekkel együtt átvenni.








Uniós atompénzek
Kelet-Európa nem lehet meg atomerőművek nélkül – legalábbis erre utal, hogy időről időre új blokkok, sőt új erőművek tervei kerülnek napvilágra. Európa nyugati felén növekvő aggodalommal figyelik a frissen csatlakozott és az éppen csatlakozni készülő országok terveit. A keleti atomlobbinak persze még hasznot is hajthat ez az aggodalom, hiszen így uniós forrásokra számíthat a régi, orosz technológia felújításához.


Prágában Temelín a favorit


Az újabb cseh atomreaktor-építési nekirugaszkodás jóval óvatosabb, mint a tavalyi. Annál is inkább, mert már hónapok óta “dolgoznak” a cseh közvéleményen az illetékesek. E “munka” részeként a prágai kormány még márciusban előterjesztette az ország 2030-ig terjedő energiaellátási koncepcióját, ez a nukleáris energia részarányának a jelenlegi 18 százalékról 36-38 százalékra történő növelését irányozza elő.

Az építési helyszínről ugyan ez a dokumentum sem tartalmazott konkrétumokat, de a témával összefüggésben mind a kormány, mind a CEZ illetékesei Temelín nevét említik legtöbbször. A helyszín mellett szól, hogy a létesítményt eredetileg is négy reaktor befogadására tervezték. Jelenleg azonban csak két reaktor működik egyenként ezer megawattos kapacitással. Ehhez társulna még két 600 megawattos reaktor.


A CEZ atomenergia egységének vezetője, Zdenek Linhart egy októberben rendezett nemzetközi szakértői konferencián Prágában megerősítette, hogy “Temelín tűnik a legmegfelelőbb helyszínnek” újabb reaktorok építéséhez. A két új blokk egyenként 100 milliárd koronába (3,27 milliárd euró) kerülne szerinte, azaz nagyjából ugyanannyiba, amennyibe Temelín eredetileg került.








Bolgár pozíció
A Balkán vezető áram-exportőre Bulgária, s az ország a kozloduji reaktorok bezárása után is fenn akarja tartani pozícióját. Arról még nem született döntés, hogy szovjet tervezésű reaktorokkal bővíti-e az erőművet, vagy teljesen új üzemet építenek.


A Balkán az atompiacon sem tétova


A nyugati atomfélelmekre épít Románia, amely 223,5 millió eurós hitelt kap az Európai Uniótól, hogy a jelenleg csupán félkész állapotban lévő cernavodai atomerőmű biztonsági rendszerét fejlessze. A zöldek ugyan aggodalmukat fejezték ki, hogy a cernavodai környezettanulmány nem megfelelő, de a román környezetvédelmi hatóságok kielégítőnek értékelték az előkészületeket. A tervek szerint Románia második atomerőműve 2007-ben kezdi meg működését.

Ennél is nagyobb az elszántság Bulgáriában. A bolgárok a tervek szerint folytatják a Duna-menti belenei atomerőmű építését, amire 2 milliárd dollár szánnak. A fejlesztéssel azt a termeléskiesést kívánják ellensúlyozni, amelyet a jelenleg Kozlodujban működő egyetlen bolgár atomerőmű hat, 3760 megawattos egysége közül kettőnek 2006-ig tervezett lezárása okoz.








Az idén is volt zavar
A Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála (INES) szerinti egyes fokozattal jelölt rendellenesség történt október 15-én éjjel a paksi atomerőmű főjavítás alatt álló 3. blokkjában. A főjavítás alatt a három biztonsági rendszerből az egyiken a karbantartást követően a biztonsági rendszer üzemképességét igazoló próbát végeztek, amikor a rendszerhez tartozó lehűtő szivattyú az automatikus indulást követően kikapcsolódott. A szivattyú újraindításához egy másik biztonsági rendszeri lehűtő szivattyú kapcsolókészülékét használták fel, emiatt néhány percig ez a szivattyú üzemképtelen lett. A reaktorblokk leállított állapota, valamint az üzemképtelenség rövid időtartama miatt a beavatkozás a nukleáris biztonságot nem veszélyeztette.


Paks a sérült cellák kiemelésére készül



A Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) 2005. január 12-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy a részvénytársaság élére új vezetőt nevezzen ki, az MVM Rt. vezérigazgatói posztjára megválasztott Kocsis István helyére. Az idén mégsem ez volt az erőmű életében a “number one” hír, sokkal inkább az, hogy augusztus végére befejődött a tavalyi baleset következtében leállított 2-es blokk újraindítása, illetőleg próbaüzeme, s megkezdődhetett az üzemszerű termelés.

Mint ismeretes, a reaktor melletti 1-es aknában tavaly áprilisban történt súlyos üzemzavar következményeit még nem szüntették meg, de sikerült olyan műszaki feltételeket kialakítani, hogy a blokkot újraindíthatták, és az teljes biztonsággal áramot adhat az országnak. A 2-es blokk üzemszerű termelését, persze, jövőre még szükségképpen meg kell szakítani, mégpedig akkor, amikor a tavalyi baleset során megsérült fűtőelemeket kiemelik és hermetikusan záró tokokba helyezik, hogy azután több évre úgynevezett pihentető medencébe kerüljenek.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.