Sikeres évet tudhat maga mögött a több mint 20 milliárd euró kapitalizációjú Budapesti Értéktőzsde, a BUX index 15 ezer pont közeli rekord értéket ért el 2004-ben, a napi átlagos részvényforgalom pedig 10 milliárd forint fölé emelkedett az előző évi valamivel több mint 7 milliárd forintról. A nyereség emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy befejeződött a kereskedési rendszer leírása, ami a tavalyi év költségvetését még érintette, az ideit viszont már nem.
Hosszú idő után új bevezetésre is sor került 2004-ben, a Tőzsdeképes Cégek Klubjából tőzsdére került az első társaság, a Freesoft és gyakorlatilag visszatért a parkettra a BorsodChem.
A BÉT elnöke kifejtette: a kereskedést jellemző jó hírek mellett fontos esemény volt az idén lezajlott tulajdonosváltás, aminek következtében stratégiai kezekbe került a tőzsde, és mára biztos, nyugodt szakmai háttérrel rendelkezik. Az új, 68,8 százalékkal rendelkező tulajdonosi konzorcium, amely a HVB, az Erste, a Raiffeisen bankokból, a bécsi tőzsdéből és a bécsi elszámolóházból áll, egy hosszú távú stratégiai pályára állította a BÉT-et. “Ennek megvalósítása során a BÉT részese lehet egy közép-kelet-európai tőzsdeszövetség kialakításának, ráadásul alapító tagként” – mondta.
Szalay-Berzeviczy Attila a 2004-es év sikerei közé sorolta még, hogy sikerült elkerülni az árfolyamnyereségadó bevezetését, a tőzsde ennek érdekében vívott harcát jelentős politikai győzelemként értékelte. “Ez eddig soha nem tapasztalt erős karaktert kölcsönzött az intézménynek” – tette hozzá.
|
A tőzsdeelnök szerint 2005-ben napirendre kerülhet a Keler Rt. kivásárlása is, az MNB jelezte ugyanis, hogy jövőre el kívánja adni az elszámolóházi részesedését. Hozzátette: ő személy szerint azt a megoldást szeretné a tulajdonosokkal elfogadtatni, hogy a Keler megvásárlása és integrálása legyen összekötve egy BÉT részvénykibocsátással és annak tőzsdei bevezetésével, ami egyben jó lehetőséget biztosíthatna az MNB-nek is a közel 7 százalékos BÉT részesedésének értékesítéséhez. A tőzsdék és az elszámolóház integrációjánál azonban a tőzsde elnöke sokkal fontosabb feladatnak tartja a magyar magánszemélyek tőzsdei befektetéseinek növelését és a közepes magyar vállalatok tőzsdére segítését. Ebben véleménye szerint nem csupán a tőzsde érdekelt, hanem költségvetési szempontból az állam is. Reményei szerint jövőre 3-4 új bevezetéssel lehet számolni, a gazdasági klímától függően.
Ma a részvények 80 százaléka külföldi befektetők kezében van, ami azt jelenti, hogy amikor jó formában van a reálgazdaság, rekordon van a BUX index, akkor nem a magyar társadalom gazdagszik, hanem a külföldi befektetők, noha magyar vállalatok termelik ezt a többletértéket. Az elmúlt egy évben közel 1200 milliárd forinttal lettek gazdagabbak a magyar részvényeket birtokló külföldi befektetők. “Eközben a magyar nyugdíjpénztárak egyszámjegyű hozammal dicsekedve a kispadról nézték, hogyan duplázódik meg a BUX index” – mondta.
Bécs-Budapest-Varsó tengely
A nemzetközi tervekről a tőzsdeelnök elmondta, hogy a BÉT készül a varsói tőzsde privatizációjában való részvételre, együtt a bécsi tőzsdével. Konkrétumok még nincsenek, egyelőre nem tudni semmilyen részletet a lengyel kormány szándékáról, arról, hogy mennyi részvényt, milyen feltételekkel és mikor akar értékesíteni. “Egy biztos, olyan módon kell ezt a kérdést megközelíteni, hogy Varsó a privatizáció végén úgy kerüljön be a tőzsdeszövetségbe, hogy egyenrangú partnere legyen a bécsi és a budapesti tőzsdének” – fejtette ki Szalay-Berzeviczy Attila.
A leendő közép-kelet-európai tőzsdeszövetségről elmondta: az elképzelések szerint a tagtőzsdéket egy közös tulajdonosi szervezet irányítaná, ami lehetővé tenné a döntést egy közös kereskedési platform kialakításáról. Jelenleg ugyanis a lengyelek Euronext rendszeren, a bécsiek Xetra rendszeren, a budapesti tőzsde pedig MMTS rendszeren kereskedik. Az optimális megoldás megtalálásához valószínűleg külső szakértő bevonására lesz szükség. “A cél az, hogy 2010-ig, az euró várható bevezetéséig, készen álljunk arra, hogy összenyissuk a kelet-európai piacokat” – mondta a tőzsdeelnök.
Középiskolai tantárgy lehet a tőzsde
Szalay-Berzeviczy Attila hangsúlyozta, hogy a tőzsde továbbra is fontos feladatának tekinti a megtakarításra és öngondoskodásra való ösztönzést, és a lakosság pénzügyi ismereteinek növelését. Az oktatási tárcával folytatott egyeztetés eredményeképpen remélhetőleg záros határidőn belül megszületik a megállapodás arról, hogy az alapfokú pénzügyi ismeretek oktatása része legyen a középiskolai tananyagnak. Emellett a BÉT jövőre is folytatja az országjárást, amely része szemléletformáló kampányának, és amelynek keretében minden hónapban ellátogat egy hazai nagyvárosba.
A BÉT külföldi roadshow-kat is szervez, ahol a magyarországi tőzsdei befektetési lehetőségekről tájékoztatják a befektetőket. A tervek szerint 2005-ben Milánóba, New Yorkba, Frankfurtba, Stockholmba és Szaúd-Arábiába látogat partnereivel a BÉT.
