Belföld

Körbetartozás – fizetési képtelenség

Duzzad a körbetartozás, elsősorban az építőiparban. Sok cég tudatosan készül arra, hogy nem fizet. A tünetet a fizetésképteleneket kiszűrő rendszerrel kezelni lehetne, de igazi megoldást csak a gazdaság élénkülése hozhat.

Kalocsán a Lidl félig kész áruháza előtt a múlt héten őgyelgő 15-20 ember dideregve húzta össze magán a kabátot. Melegítőként forralt bort ittak, de időnként körbejárt egy fém flaska is. „Higgye el, ez gyógyszer, ha megissza, nem fog fázni” – kínálta az ácsorgók egyike. „Magam főztem. Van ebben egy kis alma, szilva, de még barack is. Ha még a jövő héten is itt leszünk, biztos, hogy egy demizsonnal is elfogy belőle. De bánja a fene, csak kapjuk meg a pénzünket” – tért a lényegre.



Körbetartozás – fizetési képtelenség 1

Kalocsai demonstráció. Elkeseredett alvállalkozók.

Nem egy-kettővel, hanem több mint százzal…


A részletekbe Skultéti Csaba, a helybeli Kalo-Bau Kft. tulajdonosa avatott be. November 29-e óta demonstrálnak, mert a Lidl áruház építésén több mint 100 millió forint értékben elvégzett munkájukat nem fizették ki. „Tudomásom szerint az egész beruházás 260 millió forintot kóstál, ám eddig csak 59 millió forintot kaptunk, pedig az épület majdnem kész” – mondta némi ingerültséggel. „Az építőiparban megszokott, hogy kisebb-nagyobb csúszással egyenlítik ki a számlákat, de azért itt Európa egyik legnagyobb élelmiszeráruház-láncáról van szó. Arról már nem is beszélve, hogy nem egy-két millió forinttal tartoznak, hanem több mint százzal” – tette hozzá a vállalkozó, aki már többször próbált egyezkedni a fizetségről, de eddig szóba sem álltak vele. Igaz, a Kalo-Bau nem közvetlenül az építtetővel áll üzleti kapcsolatban, hanem a fővállalkozó egyik alvállalkozójával.

Ha Skultéti Csaba és a többi, csaknem egy tucat alvállalkozó nem kapja meg a fizetségét, akkor hamarosan legalább kétszáz család nézhet megélhetési gondok elé. „Azt szeretnénk elérni, hogy a Lidl közvetlenül az alvállalkozóknak fizessen a jövőben. Állítólag a megoldást elfogadná az áruházlánc is, mégsem történik semmi” – panaszolta Skultéti, aki szerint megpróbálnak addig demonstrálni a helyszínen, amíg hozzá nem jutnak a pénzükhöz. Ám a rendőrségtől csak december 13-áig kaptak engedélyt, amit meg akartak hosszabbítani, de a kérvényüket elutasították. A rendőrségi elutasítás a vállalkozó szerint azzal magyarázható, hogy egy békéscsabai biztonsági társaság, feltehetőleg a Lidl megbízásából, ellendemonstrációba kezd december 14-étől (lapzártánk után – a szerk.). Skultéti azonban úgy véli, ezzel csak olajat öntenek a tűzre. „Amit fel lehet építeni, azt le is lehet rombolni” – tette hozzá sejtelmesen.

A kalocsai példa nem számít egyedinek. Úgy tudni, Szombathelyen, Gyulán és Szolnokon is adódtak elszámolási problémák. Fleps Walter, a Lidl Magyarország elnöke azonban többszöri megkeresésünk ellenére is elérhetetlennek bizonyult.








Megtorpant a lakáspiac
Antoni Péter, az egyik legnagyobb építőanyag-kereskedelmi cég, a Raab Karcher Tüzép Rt. igazgatóságának elnöke szerint az, hogy az utóbbi időben ismét fajsúlyos problémává vált a körbetartozás, leginkább a lakáspiac megtorpanásával hozható összefüggésbe. „Jó néhány lakás vár vevőre. Az eladhatatlan ingatlanok miatt több építtető került szorult helyzetbe, tartozik az alvállalkozóknak vagy az építőanyag-kereskedőknek” – mutat rá a cég elnöke, aki elárulja, hogy a nemfizetők több százmillió forinttal tartoznak nekik. Így – jóllehet, az idén a tavalyihoz képest 5-6 százalékkal növelik a forgalmukat – veszteséggel zárják az évet.


A jéghegy csúcsa


A kalocsai áruház körüli vita jól jelzi, milyen állapotok uralkodtak el az építőiparban. Szakmabeliek szerint a Lidl körüli gondok csak a jéghegy csúcsának tekinthetők, a helyzet ennél sokkal aggasztóbb. Nagy János, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) igazgatója is megerősíti, hogy az utóbbi időben az ágazatban meglehetősen leromlott a fizetési fegyelem.


A szakember az építőipari vállalati körbetartozások nagyságát 2-3 milliárd forintra becsüli. Szerinte egyre több feketén vállalkozó kókler cég jelenik meg a piacon. Az ÉVOSZ a szakma összefogására szólított fel, amelynek révén a jogszerűen működő piaci szereplők megalkotnának egy „építési kódexet”. Ez magában foglalná a tisztességes működés szabályait, egyértelmű útmutatást adna a vállalkozások számára az ágazatban felmerülő problémák kezelésére.


Önmagában persze ez nem lenne elegendő a tiszta, átlátható helyzet kialakulásához. Ahhoz ugyanis Nagy János szerint meg kellene tisztítani a piacot a kétes hírű vállalkozásoktól. „Ki kellene terjeszteni az építési felügyeletek hatáskörét, és persze bővíteni a létszámukat” – vélekedik. Az ÉVOSZ vezetője szerint szükség lenne az ágazat érdekeinek a mostaninál sokkal jobb képviseletére a többi között a kormányzati munkában is. Ma 270 ezren dolgoznak az építőiparban, 80 százalékuk 1-3 fős vállalkozás tagja. Mindössze 20 olyan cég működik, amely legalább 300 dolgozót foglalkoztat.


Teljesíthetetlen feltételek


„Egyre többen vállalnak komoly munkát irracionálisan alacsony áron” – állítja Antoni Péter. Emiatt a szerződésben szereplő összegből nem tudják teljesíteni a vállalt feladatot. Így aztán az üzleti partner nem, vagy jóval kevesebbet fizet, mint amiben megállapodtak. Tovább nehezíti a cégek helyzetét, hogy a megrendelők a szerződésben szereplő tételek 10 százalékát visszatartják a garanciális javításokra.


Antoni Péter úgy tapasztalja: az utóbbi években sok cég tudatosan készül arra, hogy egy idő után semmit nem fizet. Csődöt jelent, kivárja, míg felszámolást kezdeményeznek ellene, de addigra már alig marad értékesíthető vagyoneleme. Közben a feleség vagy az anyós nevén lévő másik társaságot tovább működteti a simlis vállalkozó. Ez ellen a Raab Karcher elnöke szerint csak úgy lehetne védekezni, hogy feketelistára tennék, és nyilvánosságra hoznák a simlisek nevét. Ami Nyugat-Európában már bevált módszer, nálunk azonban a személyiségi jogok miatt nem alkalmazható.

A vállalati körbetartozás nemcsak az építőiparra jellemző, de az elmúlt időszakban itt csúcsosodott ki. A probléma a kereskedelemben is tapasztalható. Szakemberek szerint ennek is szerepe van abban, hogy tavaly legalább ezer, úgynevezett egyszemélyes bolt ment tönkre.

Árulkodó mérlegek


Körbetartozás – fizetési képtelenség 10


„Ma mindenekelőtt a kis- és közepes vállalatokra jellemző a körbetartozás” – mondja Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Ennek mértékét nehéz megbecsülni, de akár a 20-30 milliárd forintot is elérheti nemzetgazdasági szinten. Az egyre duzzadó körbetartozásra utal, hogy növekszik a hosszú lejáratú kötelezettségek aránya. Amíg ez a nagyvállalatoknál a tavalyihoz képest 11 százalékos, addig a közepeseknél 19, a kicsiknél pedig csaknem 28 százalékos az emelkedés mértéke. Figyelemre méltó, hogy a körbetartozás alakulásában számottevő szerepük van az állami tulajdonban lévő vállalatoknak, elég csak a MÁV Rt.-re és a Bábolna Rt.-re utalni. Belyó szerint a fizetési fegyelem javulásában sokat segítene a bankok hitelminősítő szisztémájához hasonló szűrőrendszer kidolgozása és életbe léptetése. Ám addig is azt tanácsolja a leendő üzleti partnereknek, hogy mielőtt szerződést kötnének, térképezzék fel egymást. „Nem magánnyomozókra van szükség – mutat rá Belyó -, hanem be kell menni a cégbíróságra, és meg kell nézni a leendő üzlettárs mérlegbeszámolóját. Ebből sok mindenre következtetni lehet.”







Gyógyír a pörgés
A szakember szerint a fizetésképtelenség, ezzel együtt a vállalati körbetartozás csökkentésére igazából egyetlen hatásos módszer létezik: gazdaságélénkítő programokat – infrastrukturális fejlesztéseket, kis- és közepes vállalkozások finanszírozását elősegítő projekteket – kell indítani. Ha pörög a gazdaság, a vállalatoknak is jól megy.

Nő a fizetésképtelen cégek száma


Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. kockázatkezelési igazgatója Belyónál sokkal magasabbra becsüli a vállalati körbetartozás összegét. Szerinte ennek mértéke megközelíti a 100 milliárd forintot. Az egykor sikeres és piacvezetőnek számító Hajdu-BÉT példáját hozza fel, amely cég egymaga legalább 5-6 milliárd forintot halmozott fel a beszállítóival szemben. Az, hogy a körbetartozás az utóbbi években erőteljesen megugrott, nyomon követhető a fizetésképtelen cégek számának alakulásában is: számuk 1997 és 2003 között csaknem megháromszorozódott (lásd a grafikont). Kozma András szerint ez azt bizonyítja, hogy minden hangzatos szólam ellenére a magyar gazdaság motorja akadozva jár, s ez a közeljövőben sem fog változni. Így például az utóbbi években erőteljesen növekedtek a vállalati kiadások, elég csak a minimálbér radikális megemelésére gondolni. Az exportáló társaságoknak pedig tetemes kiesést okozott az erős forint is.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.