Letitia serpenyőjében a Jukosz

Hugh Ray houstoni ügyvéd, a Deutsche Bank képviselője a kétségbeesés jogi gesztusának nevezte az oroszországi árverés elől az amerikai csődvédelembe menekülő Jukosz lépését. A Deutsche Bank megbízásából benyújtott óvást pedig azzal indokolta, hogy a német pénzintézet előrehaladott tárgyalásokat folytat a Gazpromnak, a Jukosz termelőegysége vasárnapi árverésére pályázó orosz monopóliumnak nyújtandó kölcsönről. Az árverés elhalasztása tehát komoly veszteséget okozna a német banknak.

Miért Houston? Milyen alapon fordult az orosz cég éppen ehhez a bírói fórumhoz? Nos, Houston fontos nemzetközi olajközpont, s a térségben a Jukosznak vagyontárgyai vannak, emellett üzleti tevékenységet is folytat. Az sem mellékes szempont, hogy az Egyesült Államok csődtörvényének normái nemzetközi hatályúak.

Az amerikai csődtörvény ernyője

Az ügy közvetlen előzménye az, hogy az orosz hatóságok, amelyek 27 milliárd dollárnyi adóhátralékot követelnek a Jukosztól, vasárnapra írták ki a cég fő termelő egysége, a Juganszkneftegaz elárverezését 8,65 milliárd dolláros kikiáltási áron. A Jukosz ennek megakadályozására fordult a dél-texasi bírósághoz, hogy az engedélyezze szigorú feltételek mellett a cég átszervezését az amerikai csődtörvény 11 fejezete alapján.

Egyben azt is kérte a Jukosz, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésként rendelje el fő termelő egysége vasárnapra kitűzött moszkvai elárverezésének leállítását. Mondván, a termelésének 60 százalékát adó Juganszkneftegaz eladása azonnali és jóvátehetetlen kárt okozna. Az amerikai bíróság ezeket az intézkedéseket meg is teheti, mivel az Egyesült Államok csődtörvényének normái nemzetközi hatályúak.

Nemzetközi szankciók Oroszországot nemzetközi szankciók fenyegetik, így például arra is sor kerülhet, hogy a Juganszkot megvásárló cégek amerikai számláit zárolják, ha a moszkvai bíróságok nem ismerik el a houstoni bíró döntéseit – vélte Robert Amsterdam, a volt Jukosz-vezér, a privatizációs és adócsalás miatt a vádlottak padjára ültetett Mihail Hodorkovszkij védője.

Moszkvában csak az orosz jogot ismerik el

Szó sincs arról, hogy Moszkvában is elismernék az amerikai csődtörvényt. A moszkvai döntőbíróságon úgy nyilatkoztak, hogy az Oroszországban bejegyzett Jukosz csődjéről csakis az orosz jog szerint, orosz bíróságon lehet dönteni. Az orosz jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a csődügyeket ott kell elbírálni, ahol az adós honos, éppen ezért a Jukosz-ügy nemzetközi döntőbíróság elé sem kerülhet, amíg az oroszországi eljárás le nem zárul, hiszen orosz cég jogvitájáról van szó az orosz állammal.

Az orosz nyilatkozatokra válaszul a Jukosz főrészvényese, a gibraltári bejegyzésű Menatep holding kártérítési perrel fenyegetett meg minden olyan vállalatot, amely megveszi a Juganszk részvényeit, vagy elősegíti a Juganszk megvételét, esetleg üzletel a Juganszkot illető olajjal és gázzal. Tehát a Menatep fenyegetései egyaránt szólnak az előre lefutottnak tartott árverés favoritjának, a Gazprom gázmonopólium frissen létrehozott leánycégének, a Gazpromneftnek, továbbá a vételhez a Gazprom számára tízmilliárd eurós kölcsönt szervező nyugati bankoknak (ABN Amro, BNP Paribas, Deutsche Bank, Dresdner Kleinwort Wasserstein, JP Morgan), illetve a Jukosz nagy olajvásárlóinak (a magyar Mol, a cseh Ceska Rafinerska, a román SNP Petrom), amelyek esetleg rászorulhatnak arra, hogy a Jukosz kieső szállításait részben a Juganszk vevőjétől származó importtal pótolják.

A houstoni bírósághoz benyújtott óvással a Deutsche Bank már felvette a kesztyűt a perrel fenyegetett cégek és bankok közül. A döntés, persze, Letitia Clark bírónő kezében van, aki közép-európai idő szerint csütörtök délután fél ötre hirdette meg a második meghallgatást a Jukosz csődvédelmi kérvénye ügyében.