Felsőoktatás – kiszorul a magántőke?

Egy kedden elfogadott törvénymódosítás szerint a korábbinál szigorúbb, de fenntarthatóbb finanszírozásra számíthatnak a felsőoktatási intézmények. Eddig az egyetemek és főiskolák éves kiadásaik 10 százalékáig vállalhattak hosszú távú kötelezettséget – legfeljebb 20 évre. A 2005-ös költségvetési törvény szerint ez az arány a dologi és felhalmozási célú előirányzat 10 százalékára terjed ki, s felhalmozási vagy beruházást helyettesítő szolgáltatás-vásárlásra használható.

Változatlan támogatás A felsőoktatási intézmények kötelezettségvállalásának 50 százalékát az Oktatási Minisztérium (OM) a jóváhagyott éves fejezeti kezelésű előirányzatának terhére, annak 33 százalékáig vállalhatja át. A beruházási keret 33 százalékát meghaladó átvállaláshoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. Az erről szóló döntés az OM erre irányuló kérelme beadásakor ismert költségvetési helyzet és prognózisok függvénye. A támogatás mértékének százalékos megoszlása jövőre sem változik.

Kevesebb pénz

Így sokkal kevesebb áll majd rendelkezésre, mivel a pénzügyi tárca szerint a felsőoktatási intézmények 2005-re tervezett, teljes 328,8 milliárd forintos kiadásaiból a dologi és felhalmozási ráfordítás összege 108,5 millárd forintot tesz ki. Vagyis a felsőoktatási intézmények beruházásaira a korábbi összeg harmada áll rendelkezésre.

További szigorítást jelent, hogy ha egy felsőoktatási intézmény hosszú távú kötelezettségvállalásának keretösszege azért haladja meg a 10 százalékos határértéket, mert csökken a költségvetése, akkor amíg az arány helyre nem áll, új kötelezettség nem vállalható. Vagyis a jogszabály statikus, a jelenre koncentrál, s szemléletmódja nehezen egyeztethető össze a felsőoktatás innovatív jelleggével.

Félreértés?

Az érintett tárcák elégedettek a módosítással, bár kicsit másként értelmezik a törvényt. Az oktatási tárca elégedettségét azzal indokolta, hogy az új törvény korlátozó rendelkezései nem vonatkoznak a kormány által 2004 augusztusában elfogadott PPP-konstrukciókra. Vagyis az új diákotthoni férőhelyek, meglévő kollégiumi rekonstrukciók, az új, illetve a meglévő oktatási–kutatási infrastruktúrafejlesztésekre.

A FigyelőNet kérdésére reagálva másként értelmezi a törvényt a pénzügyi tárca, amely megerősítette, hogy a törvény a felsőoktatási intézmények teljes költségvetésében szereplő dologi és felhalmozási célú előirányzathoz viszonyítja a beruházás-korlátozás mértékét. Vagyis a korlátozás nem csupán az államtól kapott bevételeik felhasználását érinti, hanem az említett ppp-projektetket is.

Az OM csak részben válaszolt kérdéseinkre. Nem derült ki, hogy mi a tárca véleménye az egyetemek és főiskolák nehéz anyagi helyzetéről, illetve a PPP-beruházások törvénymódosítás miatt bekövetkező kockázatnövekedéséről.