Az International Center of Economic Growth (ICEG) Európai Központ jelentése a 10 újonnan csatlakozott és a 3 délkelet-európai csatlakozásra váró (Bulgária, Románia, Törökország) ország esetében elemzi az infokommunikációs
ágazat és információs társadalom fejlettségét.
Az info-kommunikációs ipar súlya az újonnan csatlakozott országok többségében elmarad az EU-15 átlagától – állapítja meg a jelentés. Ez alól kivétel Málta, Észtország, Magyarország és Szlovénia köszönhetően a jelentős külföldi tőkebefektetésnek, illetve a szoftvergyártás esetében a hazai termelői kapacitások meglétének. Ezekben az országokban az ICT ágazat jelentős szerepet játszik az exportban, a foglalkoztatásban és a tőkeképződésben. Magyarország egyike azon új tagállamoknak, ahol mind a hardver, mind a szoftverágazat jelentős gazdasági súllyal bír.
Ennél sokkal kedvezőtlenebb a kép az információs társadalom fejlettségét, az infokommunikációs szolgáltatások és javak használatát és hozzáférést illetően az újonnan csatlakozott gazdaságokban és ezen belül különösen Magyarországon.
A felhasználói oldalon ezen gazdaságok – Észtország és Szlovénia kivételével – jelentősen lemaradtak az EU-15 átlagától olyan kulcsfontosságú mutatókban, mint a lakossági és vállalati hozzáférés és használat mértéke, az egy lakosra jutó számítógépek és Internet előfizetések aránya, a szélessávú felhasználók köre, az online vásárlás és értékesítés nagysága, digitális szakadék,vagy az eKormányzat , eOktatás vagy eEgészség elterjedtsége és színvonala.
Magyarország helyzete különösen sokkoló, mert a szélessávú felhasználók körét leszámítva mind az egyes mutatókban, mind pedig a különböző szervezetek (pl. INSEAD, SIBIS) által mért összetett mutatókban a 13 ország között is csak az utolsó harmadban tartózkodik, Romániát, Bulgáriát és esetenként Törökországot előzve csak meg.
A lemaradás minden szegmensben érvényesül, beleértve a tartalmat és a hozzáférést, illetve a kormányzati, az üzleti és a lakossági szektort is.Tekintettel arra, hogy az info-kommunikációs szektor kibocsátása és a szolgáltatások alkalmazása jelentősen hozzájárul a termelékenység, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás növekedéséhez, az említett mutatókban fennálló lemaradás csökkenti a gazdaság versenyképességét, lassítja a GDP növekedését.
