Visszaesett, a legnagyobb jóindulattal is stagnált a turisztikai szektor az idén. Az ország szinte teljes területén visszaesést mértek a statisztikák. Kivételt ez alól csak Budapest és környéke jelentett. A vendégéjszakák számának csökkenése, azonban 12 százalékos
árbevétel-növekedéssel járt együtt.
A visszaesést többen többféleképpen magyarázzák. A gyakorlatilag stagnáló turisztikai szezonért a szakemberek a rossz időjárást, a turisztikai szezon évek óta tartó rövidülését, azon belül is az idei két kiemelkedő sportesemény, az olimpia és a futball EB szezoncsökkentő hatását kárhoztatják. De nem felejtik megemlíteni, hogy az utóbbi időben kiugróan sok turisztikai létesítmény született, ez pedig fokozza a versenyt. Ez nem lenne baj, teszik hozzá, de a turisztikai ágazat nagyon alacsony nyereségrátával dolgozik.
|
A gazdasági statisztikák ellen dolgozó további tény, hogy a turizmus érzékeny gazdasági helyzetjelző műszerként funkcionál. A lakosság leghamarabb és legkönnyebb szívvel ezen a téren hajlandó megszorítani a nadrágszíjat. Így az ágazat érzékeny olyan, a turizmustól látszólag távol eső gazdasági eseményekre is, mint a lakáshitelek számának növekedése.
A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberi tájékoztatója szerint az első kilenc hónapban 2,6 millió külföldi vendég az előző év hasonló időszakához képest 2 százalékkal több éjszakát töltött kereskedelmi szálláshelyeken. Ezzel szemben a belföldi vendégek száma 3 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A magyar vendégek száma megegyezett a külföldiekével: 2,6 millió magyar turistát vonzottak a hazai kereskedelmi szálláshelyek.
A gyógyszállókban 6 százalékkal több éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint tavaly, míg a többi szálláshelyen visszaesés figyelhető meg. A szállodák átlagosan 48 százalékos szobakihasználtsággal dolgoztak, ez 3 százalékos növekedést jelentett, és folyó áron 12 százalékkal nagyobb, vagyis a stagnáló forgalom által nem indokolt árbevételt realizáltak.
|
A külföldi turisták számának gyarapodását szakértők a Budapestet célállomásnak választó fapadosok dömpingjének tulajdonítják. De ezt nem tekintik valódi, minőségi gyarapodásnak. Ugyanakkor a FigyelőNet által megkérdezett turisztikai szakemberek egyhangúan állítják, hogy „a külföld egyelőre nincs eléggé megdolgozva”, s a rejtett lehetőségek kiaknázására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Az országkép építésére fordított pénzek ugyan jó helyre mennek, de nagyságuk csekély, s a Magyar Turizmus (MT) Rt. költségvetésének tervezett csökkentése az eddig kivívott előnyöket is annulálja. Egybehangzó vélemények szerint a MT kampánya jó volt, de túl rövid ideig tartott.
Ugyanakkor nagyobb figyelmet kellene fordítani a hagyományos küldő piacokra, mint Németország, Olaszország vagy Lengyelország – véli Kircsi Lajos, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő és Egészségturisztikai Rt. gazdasági igazgatója. A közkeletű vélekedéssel ellentétben a magyar egészségturisztika szekere sem futott úgy, mint gondolták. Ennek csak egyik oka lehetett, hogy idén költségtérítést kell fizetni a különböző kezelésekért. Míg korábban átlagosan 2-3, idén 1-2 kezelést vett igénybe egy vendég naponta. A Hungarospa a rövidebb szezon miatt tavalyi bázis környéki forgalommal számolt az idén, de a nem kalkulált rossz időjárás miatt ettől is elmaradt. Ennek ellenére Kircsi Lajos szerint van igény a gyógyfürdőkre, s idén a Széchenyi-tervben eszközölt beruházások is beértek, megteremtve ezzel a kínálati kapacitást.
A csábítás szüksége
A probléma egyik forrását Kircsi Lajos a külföldi piacok kiaknázatlanságában látja. Szerinte többet, s hatékonyabban kellene külföldön propagálni az ország nevezetességeit. A hagyományos küldőországok mellett nő a fontossága Romániának, Csehországnak és Szlovákiának, illetve Lengyelországnak. Ezekben az országokban az utóbbi időben jelentős gazdasági fellendülés következett be, ezt a magyar turisztikai ágazatnak ki kellene használnia.
Hasonlóan vélekedik Balázs Attila, a Kastélyhotel Sasvár ügyvezetője, szerinte a külföldiek Magyarországra csábítását nem támogatják megfelelően. Miután az idei év nem tartozott a legjobbak közé, azt várják, hogy az ország helyzete javul, s a lakosság többet fordít a rekreációra. Idén mintegy 10 százalékos a bevételcsökkenés, s Balázs szerint javarészt a nagyobb társaságok maradtak el. Ennek oka szintén a költségérzékenység, mivel a nagy konkurenciaharc miatt a kisebb szállodák nem tudnak alákínálni az árban. Ezért a relatív árakat csökkentik, vagyis azonos árakért feltöltött szolgáltatást kínálnak.
