Salgó a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) csütörtöki konferenciáján elmondta, hogy a tárca a módosításban számít az egyesület segítségére is. Az egyesület elnöke, Tzvetkov Julián szerint a jogszabály módosítása után bővülhet Magyarországon a kisebb befektetések száma.
MKME közleményéből kiderül, hogy 2004-es év első 10 hónapjára vonatkozó statisztikai adatai alapján mind a befektetett tőke mennyiségét (96 millió euró) mind a tranzakciók számát tekintve (35 db), az idei befektetési tevékenység követi az elmúlt évek során kialakult pozitív trendeket. Az iparág összetétele azonban a globális alapok megjelenésével megváltozott, amely az európai uniós csatlakozással és az ezzel párhuzamosan javuló befektetési környezettel magyarázható.
2004-ben a legtöbb tranzakció a szolgáltatások területén valósult meg, míg a legnagyobb értékű tranzakciókat a szállítmányozás és a kommunikáció területén hajtottak végre. Összességében elmondható, hogy a befektetetések iparág szerinti eloszlása hozzávetőlegesen megfelel az európai trendnek
A befektetések méret szerinti eloszlása a 2,5 millió euró alatti tranzakciók számának (80 százaléka az összes tranzakciónak) dominanciáját mutatja, de a befektetett tőke alig 6 százaléka található ebben a szegmensben. A piac középső (2,5 – 5 millió euró) szegmensében az idei évben eddig még nem történt befektetés, ami arra utal, hogy továbbra is hiányoznak a magyar piacról a kisebb méretű befektetéseket megcélzó alapok. A nagyobb tranzakciók területén a korábbi évekhez hasonló aktivitás volt megfigyelhető. Az 5 millió eurónál nagyobb tranzakciók a piac volumenének 20 százalékát adták, míg értékben ezek a tranzakciók voltak a meghatározóak, képviselve a piac 4/5-ét. A 15 millió eurós értéket meghaladó befektetések száma (2db) megfelel az elmúlt években kialakult trendnek.
A befektetések vállalati életciklus alapján történő eloszlásában – az elmúlt évek várakozásainak megfelelően – a korai fázisú befektetések alacsony érték szerinti súlya és a fejlesztési tőke szerepének tranzakciószám, illetve tőkemennyiség alapján történő növekedése figyelhető meg.
Az idei évben az Egyesület 20 db exit-et regisztrált, ami a korábbi évekhez képest jelentősen növekvő aktivitást jelent. A leggyakoribb exit típus idén is a szakmai befektetőnek történt értékesítés (trade sale) volt, azonban az alternatív kiszállási módok súlya növekedett.
Összességében a 2004-es évben is az adatok a kockázati és magántőke iparág évek óta tartó kiegyensúlyozott és folyamatos növekedését mutatja, ami jelentősen hozzájárul a magyar vállalatok pénzügyi és menedzsment kultúrájának további fejlődéséhez, illetve a tőkepiaci likviditás fenntartásához.
15 év alatt 76 befektetési alap egymilliárd dollárt fektetett magyar vállalatokba
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) által elvégzett felmérés alapján elemzésre kerültek mindazok a kockázati és magántőke befektetések, amelyek 1989 és 2004 között történtek Magyarországon, és amelyekről megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre. A felmérés egy közel 250 befektetést tartalmazó minta alapján készült, így bár megbízható képet ad az iparág magyarországi fejlődésének trendjeiről, nem azonosítható a teljes magyar piaccal.
Az így kapott minta alapján megállapítható, hogy az elmúl 15 évben 76 befektetési alap volt aktív Magyarországon, amelyek mintegy 1 milliárd dollár tőkét fektettek be a dinamikusan fejlődő magyar magánvállalatokba. A fenti adatok némileg elmaradnak a korábban az iparágról közölt becslésektől, mivel nem veszik figyelembe azokat a megtörtént tranzakciókat, amelyekről nem állt rendelkezésre megfelelő információ a részletes elemezéshez. Így a tényleges magyarországi piac méret a fentieknél nagyobb számokkal jellemezhető.
Az alapok meghatározó része regionális befektetési szemléletet követ, amelynek köszönhetően a magántőke bevonást igénylő vállalatok direkt versenyhelyzetben voltak a közép-kelet európai konkurenseikkel.
A befektetések vállalati életciklus szerinti eloszlása a vizsgált időszak egészére nézve a fejlesztési tőke dominanciáját mutatja (befektetett tőke 72 százaléka), ugyanakkor 2000 után a nagy értékű kivásárlási tranzakciók határozták meg a magyar piacot. A kockázati és magántőke befektetések mindig az adott időszak húzó ágazataiba áramlanak, amelyet a ’90-es évek elején a feldolgozóipar, a ’90-es évek végén az internet technológia (dot com boom), míg az utóbbi években elsősorban a kommunikációs és a szolgáltatási szektor jelentette.
Az exitek struktúráját vizsgálva jól látható, hogy a szakmai befektetőnek történő értékesítés (trade sale) mellett a tőzsdei kibocsátás (IPO) voltak a meghatározó kiszállási módok Magyarországon.
Mind a befektetésre váró tőke, mind a megvalósult befektetések alapján a változó nemzetközi tőkepiaci környezet ellenére Magyarországon az iparág folyamatos és erőteljes növekedése volt tapasztalható a vizsgált időszakban. A kockázati és magántőke befektetések éves szinten 2-4 százalékát tették ki a működő tőke beáramlásnak (FDI), de az iparág gazdasági növekedésre és a magánvállalati szféra fejlődésére gyakorolt hatása, a befektetők által a vállalatoknak átadott szakmai tapasztalat, korszerű menedzsment tudás és az aktív szakmai kapcsolatok felhasználásának köszönhetően, ennél is nagyobb mértékű.
A felmérést az MKME Statisztikai és Szakmai Szabványok Bizottsága készítette el. A felmérés célja egy olyan átfogó adatbázis felállítása s elemzése volt, amely 1989-től napjainkig részletesen bemutatja az ágazatban érdekelt befektetők adatait, és éves bontásban felsorolja az általuk végrehajtott tőkeemeléseket, befektetéseket és exitjeiket.
A felméréshez használt adatok a magyarországi kockázati és magántőke ágazat meghatározó szereplőivel folytatott személyes interjúk és az iparág működésével foglalkozó sajtócikkek áttekintésével kerültek összegyűjtésre.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
