A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán Veszprémben, egy szakmai fórumon kifejtette: amennyiben nem a kamat vonzaná a befektetőket, hanem például az alacsony adó vagy a stabil államháztartás, növekvő versenyképesség, s ha nem kellene magas kamattal arra ösztönözni őket, hogy az államháztartás rendkívül magas deficitjét finanszírozzák, akkor sokkal jobb helyzet lenne.
Járai Zsigmond szerint jobb lenne “egy kicsit gyengébb forint, stabilan tartva, s egy erősebb, kontrolláltabb jövedelem és államháztartási politika”.
Megfogalmazása szerint “mi egyet nem tehetünk: hogy van egy laza bér- és államháztartási politika, s akkor azt mondjuk, legyen laza a monetáris politika is, az infláció pedig menjen fel 10 százalék fölé”. Hozzátette: ha a forint lényegesen gyengülne, az azonnal az infláció emelkedéséhez vezetne.
Járai Zsigmond utalt arra is, miszerint létezik egy olyan közgazdasági nézet – amelyet a vállalatvezetők közül sokan támogatnak -, hogy a gazdaságpolitika a forint folyamatos leértékelésével segítse elő a vállalatok versenyképességének fenntartását vagy növelését. Szerinte így a vállalatoknál kialakul egy illúzió, nevezetesen: nem kell semmit tenni, hiszen egyre többet kapunk egy eurónyi exportért.
Az MNB elnöke szerint ez rövid távú szemlélet, hiszen ha leértékelődik folyamatosan a forint – vagy akár csak egyszer is -, akkor megemelkedik az infláció, amitől a bérek magasabbak lesznek, s megemelkedik az importtermékek ára is. Szerinte a látszólagos versenyképességi előny, amit a forint leértékelésével lehet nyerni, néhány hónapon belül elvész, s átalakul versenyképességi hátránnyá.
A jegybank elnöke szerint a hosszú távú trendek azt mutatják, ahol erős volt a valuta, azok kiemelkedtek a világgazdaságban – például Németország, Írország, Japán -, ahol pedig gyenge volt, azok lesüllyedtek.
Járai Zsigmond hangsúlyozta: a monetáris politikának fő célkitűzése az árstabilitás elérése. “Nem azt határozzuk meg, hogy milyen árfolyamot szeretnénk, hanem azt, hogy alacsony inflációt akarunk” – mondta Járai.
Rámutatott arra is, hogy optimális gazdasági növekedést csak árstabilitás mellett lehet elérni. “Ha ugyanis az árak gyorsan növekednek, az a gazdaságot szétzilálja” – tette hozzá.
Az euró bevezetésével kapcsolatban elmondta: ez az országnak, az egész gazdaságnak érdeke, de 2010 előtt nincs rá esély. Járai Zsigmond szerint a fő kérdés az: a kormányzat hajlandó-e rászánni magát arra, hogy az államháztartást rendberakja, vagy tovább halogatja az euró bevezetését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
