A jelentés megállapította, hogy az EU-nak a tavalyi évről szóló összevont éves beszámolója „híven tükrözi” a Közösségek bevételeit és kiadásait. A testület ugyanakkor úgy véli, hogy a korszerűsített számviteli rendszernek a 2005-ös pénzügyi évre tervezett teljes körű bevezetéséhez még jelentős erőfeszítésekre van szükség. A Számvevőszék egyébként ismét úgy találta, hogy „a bevételeket, a kötelezettségvállalásokat és a működési kiadásokat illetően az összevont éves beszámoló alapjául szolgáló ügyletek összességükben véve jogszerűek és szabályszerűek”. A számvevőszéki jelentés hozzáteszi azt is, hogy a megosztott vagy decentralizált igazgatás, illetve a közvetett központi igazgatás esetében – ahol a műveletekben jelentős hibák merülhetnek fel – nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a felügyeleti rendszerek és ellenőrzések eredményes alkalmazása érdekében.
A jelentés szerint a mezőgazdasági kiadások terén a felügyeleti rendszerek és ellenőrzések hiányosságai miatt a kifizetésekben lényeges hibák jelentkeztek. A mezőgazdasági kiadásoknak hozzávetőleg 58 százalékára kiterjedő Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) kielégítő módon működött, ám a helyszíni ellenőrzések minőségét javítani szükséges. „Az IIER által nem érintett kiadások magasabb kockázatnak vannak kitéve, mivel kevésbé hatékony ellenőrzések irányulnak rájuk: gondok mutatkoznak azokon a kiadási területeken, ahol a támogatások összege a termelt mennyiségtől függ (olívaolaj, gyapot, dohány és száraztakarmány), illetve a vidékfejlesztés, az export-visszatérítések és az intervenciós tárolás terén” – áll a dokumentumban. A mezőgazdasági kifizető ügynökségek beszámolóinak hitelesítési eljárása kielégítő, de a Számvevőszék aggasztónak tartja, hogy még nem született meg a pénzügyi elszámolásról szóló határozat a 2003-ban bejelentett összegek 43 százalékát, illetve 29 kifizető ügynökség 2001-es és 2002-es beszámolóit illetően.
A strukturális intézkedések területén a Számvevőszék szerint a felügyeleti rendszerek és ellenőrzések tagállami szinten tapasztalt hiányosságai miatt a kedvezményezetteknek történt kifizetésekben ugyanolyan és ugyanannyi hiba jelentkezett, mint a korábbi években. Az 1994-1999-es programok lezárásában kevés haladást lehetett elkönyvelni, elsősorban azért, mert a tagállamok hiányosan alátámasztott végleges kifizetési kérelmeket nyújtottak be. A rendeleti követelmények szigorítása ellenére a Számvevőszék ellenőrzése hasonló problémákat tárt fel a 2000-2006 közötti programozási időszakot illetően is. „A Bizottságnak fel kellene kérnie a tagállamokat a rendszerekben szükséges javítások elvégzésére, és élnie kellene azzal a lehetőséggel, hogy súlyos fogyatékosság esetén felfüggeszti a kifizetéseket” – véli jelentésében a Számvevőszék.
A belső politikákat illetően a Bizottság 2003-ban tett intézkedéseinek köszönhető javulás még nem tette lehetővé, hogy a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseknél el lehessen kerülni a hibákat, amelyeket főként az általuk benyújtott túlzott költségkimutatások okoztak. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel az Európai Menekültügyi Alapnál a „szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” témakörével kapcsolatban, valamint a 6. Kutatási Keretprogramot illetően. A Számvevőszék szerint különösen a kutatási keretprogramokra vonatkozó szabályokat kellene módosítani. A külkapcsolatok és EU-n kívüli támogatásokat illetően a Számvevőszék ellenőrzése csak kevés hibát tárt fel. A jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy mind a projektek megvalósításával megbízott szervezetekkel, mind magukkal a projektekkel kapcsolatban a belső ellenőrzések hiányosságaira és viszonylag magas számú hibára derült fény. Az előcsatlakozási stratégiával kapcsolatban a Számvevőszék szerint „az észlelt javulások ellenére hiányosságok mutatkoztak a Bizottság által elvégzett ellenőrzésekben és a tagjelölt országok belső ellenőrzési rendszereiben, ami hibákkal járt, és megnövelte a 2003-as kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatot”.
A működési kiadásokat illetően az EU intézményei jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy felügyeleti és ellenőrzési rendszereik eleget tegyenek az új költségvetési rendelet követelményeinek. A legtöbb intézmény azonban nem tudta bevezetni valamennyi előírt változtatást. Vizsgálata korlátozott hatókörén belül a Számvevőszék megállapította, hogy az EU bevételét – az áfának megfelelő hozzáadottérték-adón, illetve a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló hagyományos saját forrásokat – a Bizottság helyesen számította ki és tüntette fel a Közösség elszámolásaiban. Az Európai Fejlesztési Alap elszámolásait a Számvevőszék megbízhatónak találta, eltekintve bizonyos, a kifizetett előlegek elszámolására és a Stabex-alapokra vonatkozó problémáktól.
A Bizottságnak az előirányzatok fel nem használásával kapcsolatban tett intézkedései azt eredményezték, hogy a bevételeknek a kiadásokhoz képest mért többlete elérte az 5,5 milliárd eurót. Noha ez abszolút értelemben nagy összeg, a 2002-es és 2001-es többletnél (melyek 7,4 milliárd eurót, illetve 15 milliárd eurót tesznek ki) mégis jóval alacsonyabb. A Számvevőszék jelentése szerint az előirányzatok tartós felhasználatlansága külön kihívás elé állítja az EU költségvetési gazdálkodását, mert emiatt nő a még nem teljesített kötelezettségvállalási előirányzatok mennyisége – vagyis azon összegeké, amelyek kifizetése jogilag kötelező, de még nem történt meg. A 2003-as év végén ez a szint a kötelezettségek teljesítésének jelenlegi üteme mellett öt év összes kifizetésének felelt meg, vagyis a helyzet az előző pénzügyi tervidőszak hasonló szakaszához képest romlott.
