A lap szerint Mario Monti, a jelenleg hivatalban lévő EU-bizottság versenyügyi biztosa várhatóan olyan egyszeri támogatásnak minősíti majd ezeket az összegeket, amelyek a központi tervezésen alapuló gazdaságból a piacgazdaságba való átmenetet szolgálták – és ezért nem tervezi újabb vizsgálatok megindítását. Ugyanakkor az EU-szervek továbbra is figyelemmel kísérik több mint tucatnyi olyan tervezet alakulását, ahol gyanújuk szerint május elseje, vagyis az EU-belépés után is folytatódott a támogatás.
Azzal, hogy az EU egy összeállításban az állami támogatások ügyét kimondottan az újonnan belépők kapcsán vizsgálja, az amerikai lap szerint Monti ez utóbbiakat akarja figyelmeztetni: az Európai Unióba bekerülve immár új szabályok vonatkoznak rájuk, és korlátozottabbak a lehetőségeik arra, hogy költségvetési pénzből egyes iparágakat segítsenek. Az EU-tanulmány azt mutatja, hogy például a lengyel kormány 2000 és 2003 között évente átlagosan 2,4 milliárd eurót adott ilyen célokra, zömmel a lengyel szénbányászat megsegítésére, Csehország pedig évente 1,9 milliárdot, ugyancsak átlagosan, főként a bankok támogatására. Összességében az új belépőknél ez az összeg a 2000-es évi 4 milliárd euróról 2003-ra 8 milliárd euróra nőtt, azaz megkétszereződött. Ez nem csak a volt szocialista országokra volt jellemző, ugyanez figyelhető meg Cipruson is, ahol a nemzetközi cégek becsalogatására igen nagylelkű adópolitikát folytattak, illetve Máltán, az ország hajózási szektorának átalakításakor.
A lap emlékeztetett, hogy az EU-bizottság kötelezheti a tagállamokat az adófizetők pénzének „visszaszerzésére”, méghozzá akár kamatokkal együtt is, ha az állami támogatásokat jogosulatlannak találja. Így például szeptemberben felszólította a német Westdeutche Landeszentralbank Girozentralét, hogy utaljon vissza 1,1-1,2 milliárd euró közötti összeget az illetékes német szövetségi tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália kormányzatának, miután az EU szerint a bank túlzott támogatáshoz jutott.
Az Európai Bizottság nemrégiben külön is foglalkozott egy magyar üggyel, a Postabank feltőkésítésével, és akkor úgy foglalt állást: jóváhagyja a magyar hatóságok által korábban a Postabanknak nyújtott támogatásokat, mert azok az EU-csatlakozás előtt történtek, de hivatalos vizsgálatot indít a magyar EU-csatlakozást követő esetleges támogatások kapcsán.
