Kedden délelőtt került sor a magyar biztosjelölt meghallgatására Európai Parlament gazdasági és monetáris, illetve belső piaci bizottsága előtt.
A meghallgatás elején Kovács rövid politikai nyilatkozatot tett, amelyben jelezte, hogy a rendszerváltás előtt, bár tagja volt a MSZMP-nek, nem foglalkozott belügyekkel, a rendszerváltás idején pedig alapítója volt a modern szociáldemokráciát képviselő MSZP-nek.
Az első pár – többnyire néppárti politikus által megfogalmazott – kérdés leginkább a politikus kommunista múltját firtatta, de szóba került Kovács László előző szakbizottsági meghallgatása is, melyen még mint energiaügyi biztosjelölt vett részt. Akkori gyenge szereplése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Barrosso újraosztotta a pozíciókat és Kovács is új területet kapott. Ezzel kapcsolatban a magyar politikus kifejtette, hogy előző meghallgatása előtt kormányválság alakult ki Magyarországon és a stabilitás érdekében tett erőfeszítései miatt kevesebb energiája maradt elmélyedni az energiaügyben.
Az EP bizottságai előtt Strasbourgban tartott meghallgatásán a volt magyar külügyminiszter egyebek között azt hangoztatta, hogy a tagállamok közötti adóverseny nem feltétlenül rossz, de vigyázni kell arra, hogy a verseny tisztességes legyen, és miatta lehetőleg ne csökkenjenek a költségvetési bevételek, ne legyen az adó diszkriminatív. Külön is kiemelte az adócsalás elleni harc fontosságát.
Érdemes napirenden tartani a Tobin-adó kérdését, és érdemes konzultációkat folytatni ebben az ügyben, nekem személy szerint szimpatikus a tőkejövedelmek ilyen típusú megadóztatása – mondta el Kovács László a meghallgatáson. (Az adónem bevezetésére először 1978-ban tett javaslatot James Tobin Nobel-díjas közgazdász. A forró, avagy spekulatív tőke mozgását lassító globális adó szintje az eredeti javaslat szerint 0,5 százalékos volna. Az Európai Parlament az előző ciklusban a Tobin-adó bevezetése ellen szavazott.)
Az Európai Unió tagországainak adópolitikáját illetően nem a harmonizáció, hanem a koordináció a legfontosabb feladat – szögezte le Kovács László. Hozzátette, lehet közelíteni a tagországok politikáját, és ehhez egyelőre nem kell változtatni azon a döntéshozatali mechanizmuson, mely vétójoggal ruházza fel a tagállamokat. Legfontosabb feladatai közé sorolta a tagállamok és a bizottság közti gördülékeny együttműködést az illetékességébe tartozó területeken.
Az egyes adófajtákat illetően elmondta: nem hiszi, hogy a vállalkozói adó szintjét illetően európai akcióra van szükség, a jövedéki adónál viszont fontos lenne az eltérő szintek közelítése. A társasági adó esetében kijelentette, annak alakulását folyamatosan figyelni fogja, de nem biztos, hogy szükséges egy minimumszint meghatározása. A közvetlen adózás témakörében azt is megemlítette, hogy ez ügyben az Európai Bíróság is fontos döntéseket hozott a közelmúltban. Úgy vélte, az alacsonyabb társasági adókulcs nem feltétlenül jár együtt a külföldi beruházók érdeklődésének növekedésével.
