Görögország drasztikus hiánycsökkentést ígért

Alogoszkufisz az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásán vett részt, ahol éppen a görög helyzet volt az egyik legfontosabb vitatéma: különösen, hogy előző nap hivatalosan is bejelentették, Görögország államháztartási hiánya az 1997-2003 közötti időszakban minden esztendőben meghaladta az euróövezetbeli tagság egyik küszöbértékének számító szintet, a GDP 3 százalékát. A tanácskozás több résztvevője követelte, állapítsák meg, ki hibáztatható a hamis adatok közléséért – ugyanis ezen adatok tették lehetővé, hogy Görögország belépjen az euróövezetbe, ahonnan az EU-bizottság jogi szakértői szerint immár nem is lehetne kitenni. Alogoszkufisz a tanácsülés szünetében újságíróknak nyilatkozva “az EU történetében példa nélkül álló kiigazítást” ígért, többek között nagyszabású privatizációk révén.

Az euróövezet működését szabályozó stabilitási paktum szerint a tagállamok államháztartási hiánya nem csak a belépéskor, de később sem haladhatja meg a 3 százalékos értéket. Mivel ezt nem tudta tartani, EU-nyomásra néhány éve Portugália kényszerült komoly megszorításokra államháztartási deficitjének jelentős csökkentése végett. (A lisszaboni kormánynak a 2001-es, több mint 4 százalékos hiányt rá egy évre 2,7 százalék alá sikerült csökkenteni.)

Az euróövezet két nagyhatalma, Franciaország és Németország azonban tavaly nem volt hajlandó alávetni magát ennek az eljárásnak, s a kötélhúzás e két állam, valamint (a másik oldalon) az Európai Bizottság és a szigorú költségvetési fegyelmet tartó kisebb tagállamok között oda vezetett, hogy az Európai Bizottság nemrégiben javaslatot terjesztett elő a stabilitási paktum felülvizsgálatára, részleges reformjára. Ez a téma a pénzügyminiszterek keddi brüsszeli tanácskozásán is napirenden volt, de döntések a bizottság gazdasági biztosa, Joaquin Almunia szerint legkorábban januárban várhatók.

Egyébként a reformtervezet szerint a szabályokat bizonyos körülmények (például hosszan tartó gyenge gazdasági növekedés) idején rugalmasabban lehetne kezelni. Ugyanakkor Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke szerint nem túl valószínű az a megoldás, hogy a kiadások egyes kategóriáit, például a védelemre, vagy a kutatásokra fordított tételeket – mint azt több állam szorgalmazza – ne vegyék figyelembe a hiány számításánál.