Belföld

Kínai értelmiség – vissza, haza

Fordult a kocka Kína és a Nyugat kapcsolatában: a hihetetlen gazdasági fellendülés és a kínai politika liberalizálódása arra vezet, hogy a kínai értelmiség ugródeszkának használja a külföldi tapasztalatokat hazai karrierjéhez.

A kínai Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 580 ezer kínai tanul amerikai, európai és kanadai egyetemeken. A nyugati államok versengenek értük egymással, hiszen egy ország jó híre belépőjegy lehet a közel 1,5 milliárd embert jelentő, jelenleg az egész világon legdinamikusabban fejlődő, hatalmas kínai piacra.

A korábban külföldre vándorolt kínaiakkal ellentétben azonban ez a réteg már jól képzett, és szakmai karrierről álmodik, méghozzá otthon, Kínában. A külföldön kutató és tanuló kínaiak nyolcvan százaléka haza szeretne térni, kizárólag a jobb tanulási lehetőségek, illetve a karriert ígérő szakmai tapasztalatok miatt mennek külföldre. Sőt, a kivándorolt kínaiak Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban született és nevelkedett gyermekei közül is sokan tervezik a “hazatérést”, mert úgy látják, Kínában jobban tudják kamatoztatni tudásukat.


Mindenekelőtt Amerika


A kínai diákok közül a legtöbben az Egyesült Államokban szeretnének tanulni, azután következik Kanada és végül a Nagy-Britannia. Az angolszász hegemónia feltehetően azzal magyarázható, hogy a kínai gyerekek már az általános iskolában kötelezően tanulják az angol nyelvet, míg a németet vagy a franciát a középiskolában választhatják.

Ennek ellenére Franciaorszának hagyományosan jó híre van a kínaiak körében, hiszen az általuk máig tisztelt Teng Hsziao-ping is Párizsban tanult, így Európában ez a második legkedveltebb tanulási célpont. Németország tandíjmentességgel igyekszik csábítani Kína leendő döntéshozóit, ami nem kis vonzerő, hiszen az amerikai vagy angliai egyetemeken az ösztöndíj híján évente 10-20 ezer dollár a tandíj.

A kínaiai fiatalok ki is használják a Nyugat adta lehetőségeket, s ennek gyakran praktikus okai vannak. Hazájukban nagyon kevés a hely a felsőoktatásban, csak minden második tanulni vágyó jut be egyetemre vagy főiskolára. Így az sem ritka, hogy valaki teljes egészében küldöldön szerzi meg a diplomáját. Sokan azért választanak külföldi egyetemeket, mert azok gyakorlatorientáltabbak, szemben a kínaiakkal, ahol szinte kizárólag előadásokon oktatják a tananyagot.








Eladósodó szülők
A külföldi tapasztalat már nem jelent olyan szédületesen gyors karriert a kínai fiatalok számára, mint akár nemrég is, hiszen egyre többen tanulnak külföldön. A szülők azonban most is mindent megtesznek azért, hogy megadják gyermeküknek ezt a lehetőséget. A legtöbbjük nem is ösztöndíjjal megy külföldre, hanem saját családja finanszírozza a kint tartózkodását. Nem ritka az sem, hogy a szülők banki hitelt vesznek fel gyermekük taníttatásának fedezésére, vagy a családtagoktól kérnek kölcsön.

Teljes nyitás


A kínaiakat saját kormányuk is bátorítja a külföldi tapasztalatok megszerzésére. A nyitás közel húsz évvel ezelőtt kezdődött, még Teng Hsziao-ping idejében. Akkor azonban még csak az mehetett legálisan külföldre tanulni vagy kutatni, aki tagja volt a Kínai Kommunista Pártnak. Tíz évvel ezelőtt megszüntették ezt az előírást, és létrehozták az Oktatási Minisztérium alá tartozó, az állam által finanszírozott China Scholarship Councilt, amely a külföldi kapcsolatok koordinlásával igyekszik minél több lehetőséget teremteni a kínaiak számára.

A kormány politikájának „fellazulását“ többek között az is tükrözi, hogy 1992 óta a felsőoktatási intézmények jóval nagyobb szabadságot kaptak a tananyag meghatározásában, Az angol menedzsment könyvek ma már ugyanolyan gyakoriak például a gazdasági oktatásban, mint a kínaiak. Emellett megszüntették az élethosszig tartó foglalkoztatást is a felsőoktatásban, így az egyetemi tanárok is rá vannak kényszerítve a reformokra és a nagyobb teljesítményre, s egyre többen alkalmaznak közülük nyugati módszereket óráikon.


Kínában a legjobb


A kínai kormány rengeteg intézkedéssel igyekszik hazacsalogatni az időlegesen külföldre szakadt értelmiségieket, a legnagyobb csábító erő azonban a gazdasági növekedés. A kínaiak számára jelenleg saját országuk ígéri a legjobb karrierlehetőséget. Habár egyre nő a konkurencia, hiszen a jól képzettek egyre nagyobb hányada szerzett valamilyen külföldi tapasztalatot, a cégek továbbra is szívesen alkalmazzák a nyugatot megjárt munkaerőt.

Teng Hsziao-ping korábbi számítása is bejött, mely szerint a külföldi összehasonlítás csak tovább növeli a kínaik szemében hazájuk értékét. “Mielőtt Európában kutattam volna, magam is lelkesedtem a nyugati országokért – mondta el a FigyelőNetnek egy hazájába éppen visszatérő kínai kutató. – Ma azonban úgy látom, Kína mégiscsak jobb, és otthon szeretnék karriert építeni.”

A diákokra és egyetemi szakemberekre egyébként is jellemző, hogy külföldi tartózkodásuk alatt összetartanak. Mivel a hazaút túl költséges lenne, a rendkívül magas ösztöndíjat kapó kínaiak sem látogatnak haza tanulmányuk ideje alatt. Ez és a hatalmas kulturális különbségek egymáshoz terelik a kínaiakat, akik kis szigeteket képeznek a nyugat-európai és amerikai egyetemeken. Szinte semelyikük sem tudja elképzelni az életét a nyugati civilizációban.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.