A magyar földgázszükséglet 60 százalékát biztosító Panrusgazon való osztozással a Gazprom és az E.on Ruhrgas első fele-fele arányban birtokolt vállalata jön létre külföldön – mutatott rá az Interfax elemzője, Dmitrij Kuznyecov, hozzátéve: a két óriáscég eddig csak más vállalatokkal együtt részesedett baltikumi gázszolgáltatókban, valamint a kontinentális Európa és Nagy-Britannia közötti vezetéket üzemeltető Interconnector cégben.
Minta lehet a magyar együttműködés
A Panrusgaz-üzlet, amelyhez szükség volt a Gazprom (Gazexport) jóváhagyására, egy nagy alkuba illeszkedik a német és az orosz energiaóriás között, amelyek egyszerre versenytársak és partnerek is.
A Gazprom leányvállalata, a Gazexport 1994-ben hozta létre a Mollal a Panrusgazt, amellyel 1996-ban hosszú távú megállapodásokat kötött (1997-2015 között 194 milliárd köbméter) földgáz magyarországi szállítására.
A Panrusgaz felének megvétele mellett az E.on energiaszolgáltató gázegysége, a Ruhrgas megegyezett a Mollal, hogy megvásárolja annak két kiszervezett gázrészlege, a Földgázellátó és a Földgáztároló Rt. egy részvény híján 75 százalékát, továbbá két év alatt a harmadik Mol-gázleánycég, a Földgázszállító Rt. akár 75 százalék minusz egy részvényes pakettjét is.
Inkább partnerek, mint versenytársak
A Ruhrgas, amely a gázpiac jelentős részét ellenőrzi Lengyelországban, Csehországban és a balti államokban, az E.on-ba való tavalyi beolvadása óta folytatta kelet-közép-európai terjeszkedését: az elmúlt hetekben többségi részesedéseket szerzett két bolgár és egy román gázszolgáltatóban, valamint egy román erőműben is.
Bár az E.on Ruhrgas konkurál a Gazprommal a kelet-közép-európai gázpiac újrafelosztásában, ez a vetélkedésük eltörpül nagyszabású együttműködési terveik mellett Oroszországban és európai országokban: ezek földgáz és áram termelésére és szállítására vonatkoznak, beleértve közös vállalatok létrehozását és részvények cseréjét is.
Egy júliusban Moszkvában aláírt szándéknyilatkozat szerint az E.on Ruhrgas közösen aknázza ki a Gazprommal a nyugat-szibériai Juzsno-Russzkoje gázmezőt (ahonnan a szállítások 2008-ban indulhatnak be egymilliárd eurós beruházás nyomán), továbbá részt vesz az orosz-finn határtól a Balti-tenger fenekén a német partokig tervezett (majd Angliáig meghosszabbítható) vezeték építésében, amely 2010-től juttathat gázt Európába, s költsége elérheti a 2,4 milliárd eurót.
Ezeket a projekteket 2005 végén foglalják kötelező érvényű megállapodásba. Finanszírozásukhoz az E.on Ruhrgas a Gazpromból birtokolt 6,4 százalékos pakettjét kívánja felhasználni. Az E.on Ruhrgas javasolta a Gazpromnak gázüzemű erőművek közös építését is Magyarországon, valamint Finnországban és Olaszországban.
A Gazprom komplex energiaipari mamuttá kíván válni, terjeszkedve az áramfejlesztésben és az olajiparban is. Ezzel egy időben az orosz állam vissza akarja szerezni 50 százalék fölötti részesedését a Gazpromban (bár annak részvényforgalmát ezután liberalizálják).
