Belföld

Mol: elkelt a gázüzletág

Az E.ON Ruhrgas International (ERI) veszi meg a Mol gázüzletágának túlnyomó részét. A tárolás és kereskedelem 75 százalékáért, az ezzel szemben fennálló teljes tulajdonosi hitelért, valamint a Panrusgáz 50 százalékáért 775 millió eurót fizet az ERI. Az üzletág teljes értéke 2,2 milliárd euró.

A Mol Rt. csütörtökön a késő esti órákban tette közzé a Budapesti Értéktőzsde honlapján, hogy kötelező érvényű szerződéseket írt alá az E.ON Ruhrgas International-lel (ERI) a Mol gázüzletének és a Panrusgázban meglévő tulajdonának részleges értékesítéséről.

A mostani tranzakció – amely a gázüzletág teljes értékét 2,2 milliárd euróra értékeli – nem tekinthető meglepőnek, elemzők korábban is azt rebesgették, hogy a Gaz de France vagy a Ruhrgas lehet a potenciális vevő. Természetesen a Mol fő földgázszállítójának számító Gazprom szándékai is komolyak lehettek, ám korábbi tájékoztatások szerint az orosz céget elsősorban a szállítás érdekelte volna. (A Gazprom-szálról, Medget Rahimkulov orosz mágnás hazai bevásárlásairól és a gázüzletág eladásának kockázatairól a vele készített interjúban olvashat.)


A Mol gázüzletágainak eladásával jelentős működő tőke szabadul fel, amit a társaság további regionális terjeszkedésre fordít majd, mondta Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója a cég pénteki sajtótájékoztatóján, ám a konkrét tervekről csak akkor beszélnek, ha már megtörténik a tranzakció.







Három részben
A Mol gázüzletága három elkülöníthető tevékenységből áll össze, amelyekért három leányvállalat felel. A Mol Földgázellátó Rt. a kereskedelmet, a Mol Földgáztároló Rt. a tárolást, a Mol Földgázszállító Rt. pedig a szállítást végzi.

A szállítás egyelőre megmarad



A most megkötött megállapodás értelmében a Mol és az ERI kötelező érvényű szerződéseket írtak alá a tárolás és a kereskedelem 75 százalék mínusz egy részvény részesedésének értékesítéséről, továbbá aláírták a részletes részvényesi és társaságirányítási megállapodásokat. Az ERI a tranzakció zárásakor a Molnak a tárolással és a kereskedelemmel szemben fennálló tulajdonosi hitel 100 százalékát is átvállalja.

Az ügylet végleges pénzügyi feltételei a tranzakció zárásakor a záró módosító tételektől (beleértve a hiteleket és a működő tőke értékét is) függően alakulnak ki. A 2004. december 31-ei becsült mérlegadatok alapján az ERI 425 millió eurót fizetne a tárolás és a kereskedelem 75 százalék mínusz egy részvény részesedésének, a Panrusgáz 50 százalékos részesedésének megszerzéséért. Ezen felül 350 millió eurót fizetne a tárolással és a kereskedelemmel szemben fennálló teljes tulajdonosi hitelének átvállalásáért.

A tranzakció alapján a tárolás, a kereskedelem és a Panrusgáz 100 százalékának teljes cégértéke mintegy 900 millió euró. A Panrusgáz eladásához a Panrusgáz többi részvényesének hozzájárulása szükséges. 







Hernádi örül
Hernádi Zsolt vezérigazgató, a tranzakció kapcsán örömét fejezte ki amiatt, hogy az EU-előírásoknak megfelelő gázszabályozási környezet létrejöttével és a földgáz üzletág szállító, tároló és ellátó leányvállalatokba történt  kiszervezését követően a Mol immár partnereként köszöntheti az Európa egyik legnagyobb gáz- és energiaipari vállalatához tartozó E.ON Ruhrgas International-t. “A mostani tranzakció lehetővé teszi számunkra, hogy a gázleányvállalatokban lévő befektetéseink egy részét a Mol részvényesei számára megfelelő értéken értékesíthessük, miközben megtartjuk érdekeltségünket ezekben a – partnerbevonást követően immár regionális növekedési lehetőséget biztosító – üzletekben. Az értékesítésből befolyó
pénzösszeget a Mol olyan értékteremtő beruházásokra és projektekre kívánja fordítani, amelyek a meghirdetett stratégiába illeszkedő növekedést biztosítanak társaságunk számára. Egyben meggyőződésem, hogy egy ilyen rangos európai partnerrel kötött szerződés tovább növeli a magyarországi gázpiac ellátásbiztonságát” – tette hozzá Hernádi Zsolt.

Opció a maradékra



A tranzakciós dokumentumok magukba foglalnak egy ötéves eladási opciós megállapodást, amely alapján a Mol értékesítheti 25 százalék plusz egy részvény részesedését a tárolásban és kereskedelemben az ERI-nek piaci áron, mely azonban nem lehet kevesebb az arányosított tranzakciós árnál.

A Mol és a kereskedelem emellett aláírt egy hosszú-távú, kötelező érvényű „take-or-pay” típusú megállapodást a Mol Kutatás-termelés üzletága által termelt hazai termelésű földgáz import alapú áron történő átvételéről.

A fentieken túl a Mol és az ERI a szállításra vonatkozóan eladási opciós megállapodást írtak alá. Ennek alapján a Mol a zárást követő két évben a szállítás legfeljebb 75 százalék mínusz egy részvény részesedésének megfelelő részvényeket értékesíthet egy vagy két különálló tranzakcióban. Amennyiben a Mol 75 százalék mínusz egy részvény részesedést értékesít, az ERI a Mol-nak a szállítással szemben fennálló teljes tulajdonosi hitelét is átvállalja.

A szállítás eladási opciójának végleges pénzügyi feltételei függnek az opció gyakorlás időpontjának mérlegadatain alapuló módosításoktól, valamint egyeztetett formula alapján a szabályozási környezet lehetséges változásaitól. A 2004. december 31-ei várható mérlegadatok alapján a szerződés a szállítás 100 százalékának cégértékét 1,25 milliárd euróra értékeli.

Jóváhagyások

A tárolásban és a kereskedelemben fennálló részesedések értékesítésének előfeltétele a hatósági jóváhagyások megszerzése, beleértve a Magyar Energia Hivatalt és az illetékes versenyhivatalokat. A tranzakció – amelyben a Mol pénzügyi tanácsadójaként a JP Morgan közreműködött – előreláthatóan 2005 első félévében lezárulhat.







Lehetséges célpontok
HORVÁTORSZÁG: A horvát kormány 2005-ben a tervek szerint folytatja az INA privatizációját, ott a magyar multi a meglevő 25 százalékos részesedés mellé a még állami tulajdonban levő 30-45 százalékért pályázna.
SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ: A NIS állami olajcég esetleges eladása kínálhat terjeszkedési lehetőséget.
ROMÁNIA: A még állami kézben lévő finomítók mellett esetleg az OMV-nek a Rompetrolban való 25 százalékos részvénycsomagja lehet célpont (az OMV ugyanis megszerezte a másik nagy román olajtársaságot, a Petromot).
LENGYELORSZÁG: A Lotus többségi, a PKN Orlen 25 százalékos állami részesedésének értékesítése válthat ki érdeklődést.
OROSZORSZÁG: A kitermelésben további orosz olajmezők megvásárlása lehet a továbblépés útja.

Hogy történt?


A kormány még tavaly nyáron adta áldását a Mol gázüzletágának értékesítésére. A társaság szeptember elején a tárolás és a kereskedelem 75 százalékát, s a szállítás 25 százalékát, valamint a Panrusgazban való 50 százalékos részesedését kínálta fel eladásra. A társaság szűkszavú közleménye akkor azt is valószínűsítette, hogy a tranzakció mindenképpen, és valószínűleg még az idén megtörténik.


A tavaly nyáron elfogadott gáztörvény feloldotta a korábbi ártorzítást, ami 2000-2001-ben közel 240 milliárd forintos veszteséget okozott a Molnak, s a gázüzletág azóta nyereséget hoz. Ám csak 12 százalékosat, míg az olajipar 20 százalék feletti eszközarányos megtérülést produkál, így a gazdasági logika értelmében az eladásából befolyt pénzt a jövedelmezőbb olajszektorba fektetnék be (lásd külön). A gázszektorban az olajiparhoz hasonlóan regionális konszolidáció zajlik, ebben pedig Gaz de France és a német Ruhrgas már jóval előbbre jár, mint a Mol.


Az E.On és a Ruhrgas itthon és a térségben


A E.ON Ruhrgas jelen van már Magyarországon – a Fővárosi Gázművek Rt. és a DDGÁZ RT 41 százalékos pakketjének a tulajdonosa -, s regionális gázipari cég létrehozására törekszik a kontinensnek ebben a felében.


Az E.ON itthon, az E.ON Hungária Rt. jogelődjén keresztül (a jogelőd a Bayernwerk Hungária, amely cég 2000-ben, a német Bayernwerk és a PreussenElektra összeolvadása után kapta az E.ON nevet) a kilencvenes évek elején, az energiaszektor privatizációja során szerzett részesedést három áramszolgáltatóban, a DÉDÁSZ, a TITÁSZ és az ÉDÁSZ Rt.-ben, továbbá egy gázszolgáltatóban, a KÖGÁZ Rt.-ben.


A térségben a Ruhrgas a másik nagy óriással, a Gaz de France-szal 2002-ben konzorciumban vette meg 2,7 milliárd dollárért a nagykereskedelmi és regionális szolgáltató feladatokat is ellátó szlovákiai SPP 49 százalékát, mely cég igazi értéke azonban az Oroszország felől érkező, Nyugat-Európába tartó gázvezeték tulajdonjoga. Augusztusban a két nyugat-európai óriás Romániában is elnyert egy-egy regionális gázszolgáltatót: a Ruhrgas a Distrigaz Sud, a Gaz de France a Distrigaz Nord 30 százalékát vásárolta meg 400, illetve 250 millió dollárért. Az Erste Bank egyik korábbi elemzése szerint ennek a két cégnek lenne a legértékesebb a Mol gázüzletága – az eszközök jó minősége és központi földrajzi elhelyezkedése révén. A tároló- és szállítókapacitások növelésével a tulajdonos a balkáni régió és a szomszédos országok ellátásába is bekapcsolódhat.


Dr. Wulf H. Bernotat, az E.ON AG igazgatóságának elnöke a tranzakció kapcsán azt mondta, hogy Magyarország, mint a régió gázgazdasági csomópontja, stratégiai jelentőséget nyer, hiszen a földgáz iránti kereslet Magyarországon és a szomszédos államokban is jelentősen növekszik majd a közeljövőben. A növekvő kereslettől az igazgatósági elnök Magyarországon mindenekelőtt az erőművek szektorában vár el impulzusokat. Bernotat értékelése szerint a Mol gázüzletágában való érdekeltségével cége képes lesz megragadni a liberalizált energiapiacokon, valamint a Közép- és Kelet-Európában kínálkozó kiváló üzleti lehetőségeket.


Mi változik?


A Mol vezetésének korábbi ígéretei szerint a tulajdonosváltásból a hazai fogyasztók semmit sem érzékelnek majd, hiszen a gázárak továbbra is hatósági úton szabályozzák, s a piacon sem várható lényeges változás a következő öt évben. A viszonyok átrendeződése csak 2010 körül következhet be, addigra ugyanis megépülhet a Nabucco projekt keretében az a vezeték, amelyik közel-keleti gázt szállít majd Európába a Balkánon keresztül, s így az orosz forrás versenytársa lehet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik