Bár az internetalapú telefonálás egyre terjed, szkeptikusabb elemzők úgy látják: a technológia széles körű elterjedését akadályozhatja a vezetékes telefonszolgáltatók ügyfeleinek konzervativizmusa, valamint a mobiltelefonok töretlen népszerűsége. Tény, hogy az infokommunikációs piac gurui nem először jeleznek világméretű kommunikációs robbanást, annak ellenére, hogy már többször voltak kénytelenek saját, túlzottan optimista, merész feltételezéseiket óvatosabb becslésekkel felváltani. Elég, ha a 2000 táján megjövendölt úgynevezett harmadik ipari forradalomra utalunk, amely az újgazdaság eljövetelét, az e-üzletek (business to business, e-commerce ) soha nem látott méretű globális előretörését jövendölték a klasszikus metódusokkal szemben.
A dot.com korszak mégsem söpörte le a hagyományos piaci formákat: forradalom helyett meglehetősen nagy kiábrándulást hozott – adósságválságot az informatikai és kommunikációs cégeknél -, hogy aztán szépen, lassan belesimuljon az üzleti világba, és részese legyen a modern gazdasági életnek. Nagy valószínűséggel ez történik az IP-telefónia (Intenet Protokol – internet alapú) esetében is, bár kétségtelen, hogy az internet alapú telefonálás világszerte egyre elterjedtebb.
Miért szeretik?
|
A klasszikus távközlési cégek az internetre, s ezen belül is a szélessávú internetkapcsolatok kiépítésére koncentrálnak, mivel a kapcsolat a világhálóval visszahozhatja azt a közönséget, amelyet a mobilok elhódítottak előlük. De miután a mobilia is fejlődik, s a hangpiac mellett az adat-kommunikációban is egyre erőteljesebben nyomul előre (az ehhez szükséges adatátviteli sebességet nemcsak a jövőben megvalósuló harmadik generáció, hanem a két és fél G-nek nevezett EDGE rendszer is biztosítja számukra), a távközlési szolgáltatóknak olyan megoldást kell találniuk, amely hang és adat továbbítást, komplex infokommunikációs rendszerrel szolgál partnereiknek. S erre valóban az IP-telefónia rendszere a legmegfelelőbb, amely a forgalmat teljesen vagy nagyrészt interneten alapuló, széles sávú, integrált gerinchálózatra tereli, vagyis egységes belső hálózati rendszerben továbbít adatokat, hangot, videofelvételeket.
Jellemző példa erre, hogy Európa legnagyobb magánkézben lévő telekommunikációs vállalata, a brit Global Crossing nemrégiben szerződést kötött a Siemenssel, hogy telefonrendszerét IP alapúvá alakítsa. Ez több mint félezer telephelyen 110 ezer brit állami alkalmazottat fog majd teljeskörűen kiszolgálni. A hírek szerint Európa legnagyobb szolgáltatói közül a British Telecom és a Deutsche Telekom tervezi, hogy az évtized végére teljes gerinchálózatát IP alapú központokkal váltja fel.
Hogyan működik?
|
Az IP közös hálózatot használ, nincs szükség külön alközpontokra, csak úgynevezett útválasztókat (routereket) alkalmaznak, amelyek révén az IP alapú hálózat digitális privát hálózat lesz. A vállalatoknál sokkal egyszerűbb ennek a kezelése, mivel a LAN-t (Local Area Network vagyis helyi hálózat) és a WAN-t (Wide Area Network, vagyis távolsági hálózat) egyaránt használják. Ha nem akarják a vállalatok saját alközpontjukat kiépíteni, akkor egész egyszerűen bérbe vehetik a szolgáltatótól. Az outsourcing (erőforrás-kihelyezés) ma már kezd tömegméretekben elterjedni, de a nagyvállalatok többsége ezt a megoldást választja mind a LAN-, mind a WAN-szolgáltatás esetében.
Alközpontot kétféle módon lehet felépíteni. Létezik tisztán IP alapú alközpont (ehhez szállít rendszereket a világ egyik legnagyobb IP-rendszer szállítója, a Cisco), amely teljes mértékben átveszi a meglévő központok feladatait. Ezt akkor érdemes alkalmazni, amikor a korábban megvásárolt telefon-alrendszerek már elavultak, s egyszerűbb őket IP alapú technológiára cserélni, mint a hagyományos és az új megoldásokat integrálni. Magyarországon például az első IP telefonprojekteket a Cisco és a Compaq (ma Hewlett Packard) közösen valósította meg az Uvatervnél, a Nyíregyházi Főiskolán és a Budapesti Közgazdasági és Államtudományi (ma: Corvinus) Egyetemen. A másik megoldás, hogy a klasszikus rendszereket is megtartva IP-képessé teszik a telefon-alközpontot (ilyen megoldásokat kínál például a Nortel). Ebben az esetben is élvezhető az IP-telefónia jó néhány előnye, és viszonylag könnyű az Internet Protocol és a hagyományos telefonközpont integrálása.
Az IP alapú hívásközpont nem csak a beszédhívást kezeli: alkalmas e-mail, fax, mobil SMS, valamint a WAP vagy a GPRS rendszerekhez történő csatlakozásra is. Az IP telefónia előnyei a tradicionális alközpontokkal szemben, hogy a rendszer folyamatos (moduláris) fejlesztésével lehetővé válnak gyors változtatások, gazdaságosabb felhasználást tesz lehetővé, így lényegesen lecsökken a fenntartás költsége. Nem kell külön berendezéseket felállítani a hang- és adattovábbításra, egyetlen infrastrukturális beruházással megoldható a feladat. További megtakarítási lehetőség, hogy a felügyeletéhez nincs szükség személyzet alkalmazására. A korszerű technika révén egyszerűen és olcsón lehet lépést tartani a vállalati fejlesztésekkel, mivel nem okoz gondot az új helyszínek bekapcsolása a rendszerbe. A hívásdíjakkal is költséget lehet megtakarítani, hiszen a teljes kommunikációs forgalom egy adathálózaton keresztül halad át.
Az IP-telefónia emellett rugalmas munkakörnyzettel is szolgál a vállalat munkatársainak: otthon vagy éppen utazás közben a szállodában is létesíthetnek internetkapcsolatot, és máris bekapcsolódhatnak a cég kommunikációs adatbankjába. Több mint fél évtizede, világméretű konvergencia-folyamat figyelhető meg a vállalati számítógépes hálózatok, illetve a telefonrendszerek között. A VoIP technológia – az elavult rendszerek cseréjének, megújításának eredményeképpen – az elmúlt öt évben kezdett előtérbe kerülni. A folyamat mozgatórugója az informatikai és távközlési rendszerek költséghatékonyabb üzemeltetése, rugalmasabb bővítési lehetősége, illetve az informatikai rendszerek magasabb integrálási szintje, amely sokkal gazdaságosabb megoldás, mint különálló informatikai és telefonrendszerek üzemeltetése.
Sok szereplő a magyar piacon
|
A lakossági piacot azonban sokáig nem érte el az IP-telefónia népszerűsége. Áttörést a Nemzeti Hírközlési Hatóság idén nyáron meghozott döntése hozott, miszerint az IP alapú hangszolgáltatást egyenértékűnek ismeri el a hagyományos telefonszolgáltatással. Ezáltal az IP-telefónia gyakorlatilag már nem csak az üzleti szférába terjedhet, hanem a lakossági piacon is.
Az utóbbi időben megjelent hívókártyás szolgáltatások (mint a EZ Phone vagy a NeoPhone) már az internetes adattovábbítás segítségével érnek el igen kedvező árakat. A szolgáltatásokat ráadásul kisebb vállalatok is igénybe vehetik.
A legújabb jelenség pedig a kábeltévé-alapú telefonszolgáltatás. A legnagyobb magyar kábelszolgáltató, a UPC nemrég hirdette meg, hogy szeptembertől kábeltelefon-szolgáltatással egészíti ki korábban kiépített kábeltelevíziós rendszerét. Márpedig a UPC országosan több mint 700 ezer előfizetője, mint potenciális ügyfél nagymértékben hozzájárulhat az IP-telefónia térnyeréséhez. Hasonló szolgáltatásokat kínál többek között a TVNetWork is, míg a másik nagy piaci szereplő, a FiberNet a közeljövőben mutatja be ezen szolgáltatását.
