A döntést Papp Béla ügyvezető igazgató közölte a szerkesztőség épületében tartott sajtótájékoztatón. „Minden erőfeszítés dacára nem sikerült a példányszámot növelni” – mondta. Mint megjegyezte, a lap 2001 óta felhalmozott vesztesége megközelíti a 2 milliárd forintot. Papp Béla azt mondta: a lap minőségét kiválónak tartja, de szerinte hibás döntés volt az újság függetlenségét erőltetni, mivel „a függetlenség még nem piacképes Magyarországon.”
Tájékoztatása szerint április óta kerestek társbefektetőt. Több mint hatvan helyre küldtek a lapról információt Magyarországon és külföldön, öt pénzügyi és négy szakmai partnerrel kezdtek tárgyalásokat. A beruházást fontolók átvilágították a lapot, de konkrét ajánlatokat végül nem tettek; péntek délig még vártak két ajánlatra.
A lap a kiadótól egy hét haladékot kapott, pontosabban a szerkesztőség munkatársai jövő szombatig fizetés nélkül dolgozva állítják elő az újságot. Ezalatt, amennyiben jelentkezik befektető, amely tovább üzemeltetné a lapot, elkezdődhetnek a tárgyalások. Az olvasótáborát fokozatosan elvesztő (lásd ábránkat) és veszteségesen működő lap így információink szerint november 6-án jelenik meg utoljára.
Az 1968-ban alapított Magyar Hírlap háza táján az utóbbi időben rendszeresen merültek fel a megszűnéssel kapcsolatos pletykák, legutóbb pedig az a hír járta be a magyar sajtót, hogy a Magyar Hírlapot egy Csányi Sándor OTP-elnökhöz kötődő befektetői csoport vásárolná meg. A napilap 2001-ben 2,05 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 542 milliós, 2002-ben pedig 1,56 milliárdos bevétel mellett 568 milliós üzemi veszteséget termelt.
Amennyiben a Magyar Hírlap most kikerül a Ringier Kiadó Kft. portfoliójából, elképzelhető, hogy a kiadó egyszerűbben elérheti a Népszabadság Rt.-ben 2002-ben megszerzett 49,9 százalékos részvénycsomagjának megemelését.
Ennek ellentmond a versenytanács korábbi döntésének indoklása, mely szerint a Magyar Hírlap elidegenítése nem orvosolta volna a versenyproblémát, hiszen az alapvetően nem a viszonylag alacsony piaci részesedésű Magyar Hírlap létéből, hanem a saját piacain piacvezető Blikk és Nemzeti Sport, illetve a szintén piacvezető Népszabadság egy vállalkozáscsoportba kerüléséből adódik. (A svájci médiacég tulajdonában van a hazai napilapok közül a Blikk és a Nemzeti Sport is.)
A Magyar Hírlap olvasottságának alakulása – féléves átlagos mutatók (Forrás: Nemzeti Média Analízis)
A Ringier egyébként még tavaly márciusban jelentette be, hogy a cég lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa. A svájci médiavállalkozás tulajdonát képező holland Tabora B.V. ugyanis a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner+Jahr AG-tól.
(A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.)
A többségi tulajdon megszerzésére tett kísérlet azonban csak kísérlet maradt, az ügylet ugyanis, mint azt korábban említettük, immáron több alkalommal elbukott a versenyhivatali vizsgálatokon.
Hírlap-történelem
A Ringier az 1968-ban alapított Magyar Hírlappal ünnepelte az ezredfordulót, ugyanis 2000 végén vásárolta meg a lapot, s vele együtt a Mai Napot, amit később tartalmilag beolvasztott a Blikkbe.
A Magyar Hírlap 2001 második felében kezd ráerősíteni a gazdasági napilap imidzsre, amit egy jelentős terjedelmű gazdasági melléklet kíván alátámasztani.
A lap mintegy másfél éve hajtott végre újabb koncepcióváltást, s nyomdatechnikában, valamint tartalomban bulvárosodni kezdett.
