MÁV – alku helyett szerződések

November 10-én 11 órakor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt tart demonstrációt a Vasutasok Szakszervezete. Mint azt Simon Dezső, az érdekképviselet elnöke a választmány döntését követően elmondta: elfogadhatatlan a MÁV-nál tervezett, 11 ezres létszámleépítés. Annál is inkább, mert szerinte olyan tevékenységkihelyezés folyik a társaságnál, melynek számait a VSZ nem ismeri.

Ezért a szakszervezet, a MÁV megállapításával ellentétben, nem tartja eredményesnek az egyeztetéseket. Mint Simon Dezső kifejtette, a MÁV és a szakszervezet közötti nézetkülönbség a létszámleépítések, illetve a központi árkiegészítés kérdésében a legmarkánsabb.

Bizonytalan miniszter A Vasutasok Szakszervezete és a MÁV közti vitát csak tovább mérgesítette a nemrégiben kinevezett Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter bizonytalankodása. A tárca vezetője előbb október 11-én arra utasította a MÁV Rt. menedzsmentjét, hogy folytasson intenzív tárgyalásokat a reprezentatív vasutas szakszervezetek képviselőivel. A miniszteri utasítás arról is rendelkezett, hogy a MÁV Rt. a tárgyalások ideje alatt függessze fel a Vasutasok Szakszervezete által kifogásolt döntések végrehajtását. Az intenzív tárgyalások előrehaladtán viszont a miniszter október 22-én visszavonta ezt a moratóriumot.

A MÁV szerint hamis a VSZ által festett kép

A MÁV Rt. közvetlenül a VSZ választmányának döntését követően rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette a cégvezetés álláspontját. Közleményében hangsúlyozta, hogy hamis a Vasutasok Szakszervezete által sugallt kép, miszerint az érdekképviseletek nem kapnának megfelelő tájékoztatást a szervezeti átalakításokról. Épp ellenkezőleg, két éve, amióta a MÁV új vezetése felállt, folyamatos és eredményes az érdekegyeztetés.

Példaképpen a reprezentatív érdekképviseletekkel 2002. decemberében megkötött 4 éves megállapodást említetik, amely rögzítette az egyetértést a társaság versenyképességének egyik legfontosabb feltételére: a hatékonyság javítására vonatkozóan. Abban ugyanis már 2002-ben megállapodásra jutott a cégvezetés az érdekképviseletekkel, hogy csak a hatékonyság növelése alapozhatja meg a vállalatnál a munkavállalók munka- és bérkörülményeinek igazodását az EU normákhoz. Ez a keretmegállapodás már kimondta, hogy a MÁV Rt. az üzleti és szervezeti céljaihoz igazodó munkaerő-állományt foglalkoztat a jövőben.

Szakszervezeti eredmények A tárgyalások során azt már elérték az érdekképviseletek, hogy az úgynevezett „tevékenységkihelyezésben” érintett munkavállalók munkaviszonyát munkáltatói rendes felmondással 1,5 éven belül nem lehet megszüntetni, továbbá rájuk is kiterjesztik a 10 százalékos béremelést. Emellett a kamatmentes és kedvező kamatozású lakásépítési és vásárlási kölcsönöket az eredeti kölcsönszerződésben foglaltak szerint törleszthetik, amíg az új munkáltatónál a munkaviszonyuk fennáll. Hasonlóan a MÁV tulajdonú lakáshasználatuk is az eredeti feltételekkel folytatható ugyanerre az időre.

Miért írták alá a keretmegállapodást?

A Vasutasok Szakszervezetének most meghirdetett demonstrációját tovább hitelteleníti, hogy az idén áprilisban a cégvezetés és a reprezentatív érdekképviseletek közti Foglalkoztatási Megállapodást is aláírta a VSZ. Márpedig ez közel 40 ezer vasutas dolgozó foglalkoztatásának és bérezésének feltételeit rögzíti 2006. december 31-éig szóló hatállyal. E megállapodásba egyaránt bekerültek a cégvezetés által szorgalmazott létszámhatékonyságot növelő célkitűzések és a létszám racionalizálásának következményeit enyhítő szakszervezeti javaslatok.

Ennek fényében okkal hivatkozhat a MÁV vezetése arra, hogy az elmúlt 2 évben folyamatos volt az egyeztetés az érdekképviseleti szervezetekkel. Persze, a folyamatos egyeztetés sem szépít azon a tényen, hogy a 2002-es 52-53 ezres létszámról 2006 végére 40-41 ezres létszámúra kell karcsúsodnia a cégnek a négyéves hatékonyságjavítási program keretében.

Halmozódó veszteségek A MÁV hosszú távú tartozása az idén elérhetik a 150 milliárdot. A cég tavaly (33,1 milliárd forintos veszteség mellett) 235,8 milliárd forintos konszolidált forgalmat mutatott ki. A nyereséges áruszállításból tavaly 99 milliárd forint forgalmat ért el a cég, míg a személyszállításban a 30 milliárdos menetdíj-bevétel csupán a költségek 30 százalékát fedezte. Nehezíti a cég helyzetét, hogy a forgalom mérséklődése folytán az áru- és a személyszállítás 90 százaléka a hazai pálya 60 százalékán bonyolódik le.

Négy szűk esztendő

A MÁV Rt. által még 2002-ben beindított hatékonyságjavítási program az idei évre sem kevesebbet, mint 12,5 milliárd forint megtakarítást irányoz elő. A program meglehetősen feszes, hiszen négy év alatt az előírt teljes megtakarítás mintegy 47,5 milliárd forint. Ugyanakkor a tavalyi évben a vasúttársaság 9,6 milliárd forint hatékonyságjavulást tudott realizálni. Így, ha az idei tervek teljesülnek, a következő két évben összesen újabb 25,3 milliárd forintot kell megtakarítania a cégnek.

A program aligha enyhíthető, hiszen a MÁV eladósodottsága már most eléri a 150 milliárd forintot, miközben az idei évre tervezett deficit is közel 50 milliárd. Ezt ugyan várhatóan áthidalja egy állami garanciás hitel, ám egy-két éven belül olyan helyzet állhat elő, amikor már az adósságszolgálat is megoldhatatlan feladat elé állítja a társaságot.

A MÁV részére némi kilátást ígér, hogy Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter – a pénzügyminiszter által ellenjegyezett – keretszerződést írt alá a vasúti társasággal a közszolgáltatásnak minősülő belföldi vasúti személyszállítás 2004-2008. évi ellátásáról. A közszolgáltatási szerződések megkötésével a támogatási alku helyébe a megrendelő és a szolgáltató szerződéses viszonya lép, ami most a MÁV számára, később a többi vasúttársaság számára is áttekinthetőbb tervezési kereteket jelent. E keretszerződés mellett még az idén aláírják a vasúttársaságok kezelésében lévő, állami tulajdonba tartozó vasúti pálya és tartozékai működtetéséről szóló szerződéseket is.