A csaknem ötórás vitában a kormánypárti képviselők arra helyezték a hangsúlyt, hogy a jövő évi költségvetés az igazságosabb közteherviselés, a mostaninál igazságosabb családtámogatás, otthonteremtés, valamint az olcsóbb állam büdzséje. A bizottság ellenzéki tagjai kétségbe vonták a 2005-ös költségvetési bevételek megalapozottságát, és megkérdőjelezték, hogy a jövő évi büdzsé előrelépés lenne az Európai Unióhoz való felzárkózás folyamatában.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter a parlamenti testület előtt elöljáróban elmondta: a jövő évi költségvetés előrelépés a konvergencia-program által meghatározott úton, az euró 2010-es bevezetése felé.
Hozzátette: a jövő évi költségvetés a kormány kiemelt céljait valósítja meg, nevezetesen azt, hogy növekedjen a munkahelyek száma, bővüljenek a beruházások, kiterjedtebb legyen a foglalkoztatottság és több juttatást kapjanak a rászorulók.
Kiemelt cél az is, hogy a személyijövedelemadó-rendszerben életbe lépő változtatások révén az átlagkeresetűek a mostaninál nagyobb jövedelemmel rendelkezzenek. A pénzügyminiszter elmondta: a következő évben javul az államháztartás egyensúlya, erősödik az exportvezérelt gazdasági növekedés, a beruházások jelentős mértékben növekednek.
A kormány szándéka az is, hogy az ország külső egyensúlya javuljon, erre alapot ad a gazdasági folyamatok kedvező alakulása. A pénzügyminiszter kiemelte: a következő évi költségvetés az első olyan büdzsé, amely már teljes mértékben figyelembe veszi az országba áramló európai uniós forrásokat. Ebből az következik, hogy például a kis- és közepes vállalkozásokra, azok támogatására több tízmilliárd forintot szán a kormányzat.
A pénzügyminiszter szerint az önkormányzatok és a mezőgazdasági szektor a nyertesei a jövő évi büdzsének, ezzel szemben az állami intézmények a 2004-es évhez képest öt százalékkal csökkentik kiadásaikat, és a honvédelem terén is nagyobb megtakarítások lesznek az olcsóbb állam jegyében.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a bizottság ülésén hangsúlyozta: a jövő évi költségvetés bevételei jelentős kockázatot hordoznak, a bevételek több mint 50 százaléka közepes, vagy magas kockázatú.
Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke azt mondta, hogy a Fidesz-frakció általános parlamenti vitára alkalmatlannak tartja a következő évi költségvetést. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint a következő évi büdzsé nem a felzárkózást segíti az Európai Unió korábbi tagállamaihoz, hanem a leszakadást, a lemaradást vetíti előre. Megítélése szerint a vállalkozások adóterhei mintegy 100 milliárd forinttal emelkednek jövőre.
Domokos László és Hargitai János (Fidesz) véleménye szerint a jövő évi büdzsének nemhogy nyertesei, sokkal inkább vesztesei az önkormányzatok, illetve az agrárszféra. Domokos László közölte: a költségvetésből nem lehet megítélni, hogyan alakul az államadósság, mivel ennek finanszírozását, az államkötvények kamatpályáját nem mutatja be a törvényjavaslat.
Mádi László (Fidesz) pedig úgy érvelt: a jövő évi büdzsében tervezett PPP-projektek olyan későbbi elkötelezettségeket írhatnak elő a következő évek kormányainak, amelyek komoly terheket jelentenek majd hosszú évekre az egész országnak.
Varga Mihály azt mondta, hogy az ország nemhogy közeledne maastrichti kritériumok teljesítéséhez, ami az euró bevezetésének a feltétele, sokkal inkább távolodik az előírások megszabta pályától.
Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke ezzel szemben kiemelte: az elosztás karakteresebb lesz, a társadalmi igazságosságot növeli a 2005. évi költségvetés. Az új személyi jövedelemadó rendszer nem csupán pénzt hagy az állampolgároknál, de igazságosabbá teszi a közteherviselést, és egyszerűsíti az adózás rendszerét is. A szocialista honatya kiemelte: egyértelmű a kormány elkötelezettsége a maastrichti kritériumok teljesítéséért, és a következő évi büdzsé előrelépést jelent e téren.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
