Járai szerint a tervezett törvénymódosítás szakmailag teljesen indokolatlan, mögötte felfedezhető az a politikai szándék, hogy a kormány be akar avatkozni a monetáris politika formálásába. A tervezett jogszabály-változtatás ellentmond a maastrichti szerződésnek, amely kimondja, hogy a kormány az adott ország központi bankja monetáris politikájának alakításába nem avatkozhat bele, és erre kísérletet sem tehet.
Szerinte minden olyan intézmény segítségét, illetve jogorvoslati eszközt igénybe vesz a jegybank, amely megakadályozhatja a „törvénytelenség életbe léptetését”. Így, „ha szükséges, az Alkotmánybírósághoz, az államfőhöz, illetve az Európai Unió bíróságához fordul az MNB” – tette hozzá Járai. A jegybankelnök már konzultált az ügyben az Európai Központi Bank kormányzó tanácsa egyes tagjaival, az EU pénzügyi biztosával, a lengyel jegybankelnökkel, illetve a magyar államfő is tájékoztatást kért tőle a helyzetről.
Mivel a parlamentben kedden az eredeti javaslat már megbukott, így a leginkább alkotmányellenes pontokat kiveszik a módosításból, így például azt, hogy a Monetáris Tanács tag jegybanki alelnökök megbízatását mandátumuk lejárata előtt felmondanák. Az MNB elnöke szerint azonban továbbra is több ponton alkotmányellenes a tervezett módosítás, így azt nem szabadna elfogadni, életbe léptetni.
Járai egy a jegybank által tartott inflációs konferencián elmondott előadásában kifejtette: „azt még el tudnám fogadni, hogy a miniszterelnök a véleményem kikérésével nagyobb szerepet kapjon a Monetáris Tanács tagjainak jelölésében, de csakis akkor, ha ténylegesen lejár a mandátumuk, és helyettük újakat jelölnek”. Megjegyezte: a mostani Monetáris Tanácsból öt tagot már a Medgyessy-kormány alatt neveztek ki, mégpedig Kádár Bélát, a lemondott majd újra kinevezett Oblath Gábort, Hardy Ilonát, Bihari Vilmost és Kopits Györgyöt.
Tartható infláció, jöhet az alacsonyabb kamat
Járai Zsigmond szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli a kormány 3,5 százalékos inflációs célját 2006 végére. „A 3,5 százalékos cél 2006 végére elérhető, ha tovább érvényesül a szigorítás a fiskális politikában” – mondta a jegybankelnök. Ha az év további részében az infláció tovább mérséklődik, és a külső világgazdasági körülmények változatlanok maradnak, valamint a hazai gazdaságban a folyamatok továbbra is a mostani tendencia szerint alakulnak, még az idén sor kerülhet a jegybanki kamat további csökkentésére.
Járai Zsigmond szerint az államháztartási deficit ugyan nagyobb lesz, mint amit a kormány bejelentett, és a jövő évi deficit is több lesz a kabinet által mondottnál, de mégis szigorítást jelent, és ha a költségvetést az Országgyűlés elfogadja, ennek alapján elképzelhető az újabb kamatlépés. Az inflációs célkitűzés egyrészt elérhető, másrészt nem jelent olyan gyors dezinflációt, amiről a kormány vagy a parlament egy része úgy gondolná, hogy túlzott terheket ró a gazdaságra.
Kéne már az euró
A jegybank egyébként 2004 végére 6 százalék körüli pénzromlást vár, a jövő év végére 4-4,5 százalékos inflációt valószínűsít, így 2006 végére 3,5 százalék lehet az infláció, ami már közel van ahhoz az árstabilitási szinthez, amit a jegybank megfogalmazott.
Az MNB szerint az ország számára az lenne a hasznos, ha „minél előbb be tudnánk vezetni az eurót”. Az euró bevezetése ugyanis magával vonná az alacsony inflációt, az alacsony kamatokat és igen kedvező lenne a magyar gazdaság általános folyamataira. „A belépés dátumának eltolása hihetetlen károkat okoz az egész gazdaságnak, de természetesen ez politikai mérlegelés kérdése. Az tény, hogy a mielőbbi bevezetéssel az egész magyar társadalom jobban járna” – mondta Járai Zsigmond.
