Úgy látszik, nem teljesen eredménytelen a Brau-ügyben már egy éve folytatott kisbefektetői „keménykedés”: a Heineken csoport újabb árajánlata a korábban elfogadhatatlannak tartott és bíróságon is megtámadott közel 13 ezer forintról 16 ezer forint fölé kúszott. Ez még így is messze áll a kisbefektetők által dédelgetett 30-35 ezer forinttól, de valamivel mégiscsak kedvezőbb.
Még vizsgálják
A Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken megjelentetett új ajánlat értelmében a Brau Union Hungária 93,2 százaléknyi szavazatának közvetlen tulajdonosaként a Brau Immobilien adott ajánlatot a soproni gyár 3000 forint névértékű törzs- és osztalékelsőbbségi részvényeire papíronként 16 362 forinton.
Az ajánlatról elvileg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) dönt (legkésőbb 15 napon belül), ám az elmúlt egy év azt mutatja, hogy a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének (TEBÉSZ) még nagyobb beleszólása van az ügyek kimenetelére. A TEBÉSZ által nemes egyszerűséggel csak a „magyar tőkepiac legtisztességtelenebb felvásárlási kísérlete” néven emlegetett ügy lezárása ezzel még most sem dőlt el, elképzelhető, hogy a szervezet újfent megtámadja az ajánlatot.
Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke az FN kérdésére úgy nyilatkozott: egyelőre elemzik az új ajánlatot, amelyről hétfőn délutánig alakítják ki végleges állásfoglalásukat. Az ajánlatot egészében vizsgálják, tekintve, hogy – mint fogalmazott – a tőkepiac egészének védelméről van szó. Véleményüket hétfőn még egyeztetik legfőbb „harcostársukkal”, a Concorde Alapkezelővel is.
A testület által korábban emlegetett 30 ezer forintos részvényenkénti ár egyébként kiinduló tárgyalási alap volt, most azt vizsgálják, hogy ehhez képest a 16 362 forintos új vételi ár eléri-e a kompromisszumhoz szükséges ingerküszöböt. A két ajánlat között a TEBÉSZ elnökének számításai szerint – a kamatköltségeket is figyelembe véve – 10-15 százalékos különbség van.
 |
 |
 |
 |
|
Háttér |
A holland Heineken 2003 nyarán csak a felvásárlások során az iparágban megszokott, azaz magas áron tudta megszerezni az osztrák Brau-Beteiligungs AG-t (BBAG). A felvásárló cég ezek után úgy gondolta, hogy a maradék akvizíóknál, azaz a Brau kisebb leánycégeinek megvételénél csak egy dolog számít: minél olcsóbban betagolni azokat. A magyar Brau Union megszerzése kapcsán azonban nem számoltak a sok öntudatos, saját pénzére vigyázó hazai kisrészvényessel, akik csak tisztességes ár fejében hajlandók megválni értékpapírjaiktól. A magyar tőzsde viszonylagos fejletlensége és a papír igen kicsi likviditása miatt a Brau-részvény éveken át irreálisan alacsony, 4-5 ezer forintos árszinten forgott a pesti tőzsdén. Amikor azonban a Heineken bevásárolta magát az osztrák Brauba, felcsillant a remény, hogy az évtizedes alulértékeltség után a magyar cég papírjaiért is reális árat lehet majd kapni, és a szükségszerű felvásárlási ajánlat során ugyanazon elvek alapján áraznak majd, mint az anyavállalatnál tették. A hollandok azonban megpróbálták megkeresni a legolcsóbb megoldást, de közben az idő is sürgette őket: a cég részvényeinek árfolyama a piacon a magas (iparági átlagnak megfelelő) ajánlat reményében egyre feljebb emelkedett, napról napra növelve azt az ajánlati árszintet, amelyet a hazai szabályok értelmében minimumként alkalmazni kell (a legutóbbi hat hónap átlagára). Ennek köszönhetően tavaly nyár végén (az osztrák cég felvásárlását követően) a hazai Brau papírok árfolyama a 20 ezer forintot is elérte. |
|
 |
 |
 |
 |
|
Elsiették
Az új ajánlatra azért került sor, mert azt egy évvel ezelőttit „elsiették”. A holland Heineken csoport ugyanis nem figyelt eléggé a magyar törvények betartására. A tavaly szeptemberben napvilágot látott trükkös ajánlat – az osztrák Brau 30 százalékkal a piaci ár alatt eladta papírjait az egyik Heineken-leánycégnek, az Amstel Hungária Rt.-nek, amely az üzlet 12 ezer 806 forintos árszintjén tette meg ajánlatát a kicsiknek – első ránézésre is szúrta a jogászok szemét. Sokáig úgy tűnt azonban, hogy a hibáktól hemzsegő ajánlat az utólagos korrekciók (idén májusban például 24 forinttal megemelték a törzsrészvényekért fizetendő árat), a pánikszerű variálások kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a Heinekent sarokba szoríthassák a kisbefektetők.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) törvénytelennek minősítette ugyan az Amstel vételi ajánlatát, ám nem dobta vissza, hanem kiszabott 1 millió forint bírságot, pótoltatta a hiányokat, majd jóváhagyta azt. A kisbefektetők nem tehettek mást, mint beperelték a felügyeletet, s idén augusztus 27-én kiderült: nyertek. A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte azokat a felügyeleti határozatokat, amelyek jóváhagyták az ominózus ajánlatot. Az időközben új vezetéssel működő PSZÁF ezek után másképp állt a kérdéshez, és a kisbefektetők számára kedvező híreket tartalmazó határozatról döntött: azaz megállapította az ajánlattételi kötelezettséget, ráadásul az ajánlatnak a társaság valós értékét kell figyelembe vennie. Ennek azért volt nagy jelentőssége, mert a tőzsdei ár nem irányadó, hiszen az a törvénytelennek bizonyult Amstel-ajánlat miatt alakult ki.
A bírósági döntés azonban nem változtatta meg alapjaiban a befektetők várakozásait: senki nem remélte komolyan, hogy a Heineken hirtelen gáláns lesz. Az érintettek többsége arra számított, ami végül be is következett: a holland cég inkább megpróbál a törvényeket immár kínosan betartva előrukkolni egy olyan ármeghatározó formulával, amelyet a felügyelet is elfogad. Épp ezért nagy kérdés, hogy a mostani 16 362 forintos árfolyammal, mit tudnak tenni a kisbefektetők. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke ugyanis egészen eddig azt hangoztatta, hogy az osztrákoknak fizetett árra időarányos kamatot számolva 35 ezer forint körül lenne a reális árszint.