A Visa-kártyával lebonyolított teljes forgalom ugyanezen időszakban elérte a 6,55 milliárd dollárt, 26 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban a kibocsátott Visa-kártyák száma csupán 8 százalékkal, június végére 2,3 millió darabra nőtt, ami arra utal, hogy a 6,5 millió darab magyarországi kibocsátású kártyával lassan telítődik a piac – mondta Obreja.
A Visa emblémával kibocsátott hitelkártyák száma az időszak végén megközelítette a 142 ezer darabot, 22 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. A hitelkártyákkal lebonyolított vásárlás ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest 32 százalékkal bővült és 150 millió dollárra rúgott.
2003 júniusa és 2004 júniusa között összesen 64 millió tranzakciót bonyolítottak le magyar ügyfelek Visa-kártyájukkal, 13 százalékkal többször használták, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban – s ez a kártyahasználati szokások fejlődését jelzi, mivel az ügyfelek egyre gyakrabban vásárolnak, és nem készpénzt vesznek fel a plasztiklappal – 26,3 százalékkal többször, 25 millió alkalommal vásároltak kártyával, mint a megelőző évben.
Komoly kihívás előtt állnak a magyarországi bankok azzal, hogy Magyarország ez év közepén a korábbi, a fejlődő piacokat tömörítő CEMEA régióból átkerült a Visa Europe-hoz – angsúlyozta Radu Obreja -, a Visa európai régiójában ugyanis a magyarországinál sokkal erősebb a verseny. A magyarországi bankoknak mostantól új Visa-termékek kibocsátására is lehetőségük nyílik: kibocsáthatnak plasztiklapot Visa Flag logóval. Az új típusú kártya a Visa Electron és a Visa Classic között helyezkedik el és nagyobb ügyfél-szegmentációt tesz lehetővé, mivel a Visa Electronhoz hasonlóan a bank minden kártyahasználatkor ellenőrzi a számlán a fedezet meglétét, de a Visa Electronnál magasabb költési limitet engedélyezhet az ügyfél számára. A magyarországi kibocsátású Visa kártyák túlnyomó többsége Visa Electron, és az ezekkel a kártyákkal elköltött összeg egy év alatt 41 százalékkal emelkedett.
