A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt három évben egyre csökkenő működési költségek mellett látta el a törvényben meghatározott feladatait, tavaly működési költsége 12,7 milliárd forint volt, 0,8 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző évben – áll abban az összegzésben, melyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön adott ki a jegybanknál végzett ellenőrzéséről.
A számvevőszéki ellenőrzés szerint a működési költségek kétharmadát a személyi költségek tették ki. Ez az arány az elmúlt három évben ugyanolyan mértékű volt az MNB-nél, összege azonban évről-évre mérséklődött, 2003-ban az előző évinek 93 százaléka lett.
Az ÁSZ harmadik éve látja el ellenőrzési feladatait a MNB-nél. A kialakult gyakorlat szerint az MNB gazdálkodásának és működésének átfogó vizsgálatakor az ÁSZ minden évben más-más területre helyezi a hangsúlyt. A mostani ellenőrzés az MNB 2003. évi működésének törvényességét és szabályszerűségét, a függetlenített belső ellenőrzés tevékenységét, az intézményi gazdálkodást, a költségtakarékosság érvényesülését vizsgálta, valamint az előző évi ellenőrzés megállapításainak hasznosulását, a teljesítményértékelés szempontjából pedig az új látogatóközpont megvalósítását értékelte.
Az ÁSZ jelentése alapján az MNB beruházási ráfordításai az előző évekhez képest növekedtek, 2003-ban fejlesztésekre 3,3 milliárd forintot fordítottak, szemben a 2002. évi 1 milliárd forinttal. A felhasználás mintegy felét a jegybanki alapfeladatok ellátásához szükséges rendszerek fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó információ-technológiai beruházások tették ki.
Az MNB jelenleg legnagyobb – több év alatt megvalósuló – beruházása a Logisztikai Központ. Az elmúlt évben 0,7 milliárd forintot fordítottak erre a célra, amelynek döntő részét a telek vételára tette ki. Az MNB tervei szerint a létesítmény egy korszerű emissziós területet, a pénzverőt és egy tartalék számítógépközpontot foglal magába.
Az MNB kiemelt beruházása volt 2003-ban a Látogatóközpont létrehozása. A létesítményt megfelelő előkészítés után, a tervezés és kivitelezés fázisaiban a költségtakarékossági szempontok érvényesítésével a tervezett határidőre valósították meg a főépületben, 320 millió forint ráfordítással. A Látogatóközpont a terveknek megfelelően mutatja be az MNB feladatait, közérthető módon, korszerű kommunikációs és multimédiás eszközökkel nyújt történelmi, pénz- és banktörténeti ismereteket.
Az MNB működési költségei és a beruházási ráfordításai tavaly jobban megközelítették az igazgatóság által jóváhagyott tervezettet, mint 2002-ben és ez a tervezési rendszer megváltoztatásának eredményeit igazolja.
Az ÁSZ szerint javult a tervezés megalapozottsága. A 2003. évi tervkészítés egyes fázisaiban a dokumentáltság hiánya még fennállt, de a megszüntetését elrendelő szabályzatot kidolgozták és a 2004. évi terveket ennek megfelelően állították össze.
Az MNB befektetett eszközeinek állományán belül továbbra is a tulajdoni részesedések aránya a meghatározó, mintegy 60 százalékra rúg. A társaságok gazdálkodása eredményes volt, az MNB belföldi érdekeltségei alapján várhatóan több mint 2 milliárd forint osztalékot realizál.
Az MNB az állami vagyonkezelő szervezetnek kívánja átadni a 100 százalékos tulajdonában álló Pénzjegynyomda Rt.-t. Ez ügyben az egyeztetések 2001 őszén kezdődtek meg az érintett intézményekkel, de a vagyonkezelő kijelöléséről, az átadás módjáról és a társaság további működtetéséről a kormányzati oldalon még nem született döntés. Ezért az ÁSZ javaslatot tett a Pénzjegynyomda Rt. tulajdonosi helyzetének rendezésére.
Az MNB 2002. évi működéséről készített számvevőszéki jelentés javaslatait elfogadva az Országgyűlés – az MNB törvény 2004 januárjától hatályos módosításával – pontosította a felügyelő bizottság és az igazgatóság irányítási hatáskörét az MNB belső ellenőrzési szervezete felett, továbbá a felügyelő bizottság közgyűléssel szembeni jelentéstételi kötelezettségét annak hatásköréhez igazította.
A felügyelő bizottság működésének első teljes éve 2003. volt. A testület teljesítette a munkatervében kitűzött feladatokat, ügyrendjét összhangba hozta a módosított jegybanktörvény előírásaival. A napirendjére tűzött témákkal kapcsolatban több területet érintően tett javaslatot az MNB vezetésének és tájékoztatást adott a pénzügyminiszternek.
