Bulvár stílusban indította bevezető kampányát a hétfőn megjelent, magát független, közéleti újságként definiáló Reggel. Az Axel Springer Magyarország Kft. új lapja a szintén e kiadó érdekeltségi körébe tartozó Világgazdaság című üzleti napilapban egy egész oldalon mutatkozott be, formailag szerkesztőségi felületen, tartalmilag hirdetésben.
A cím- és hátlap kivételével fekete-zöld oldalak ezúttal harsány színeket kaptak, s a pr-cikk szövege sem elitlapot sejtetett, hiszen a négy országos politikai napilapot egy kalap alá véve megállapította, hogy ezek „közvetlenül vagy közvetve pártok és hozzájuk közel álló intézmények felügyelete alá tartoznak. Emiatt politikai függetlenségük erősen megkérdőjelezhető.” Néhány sorral lejjebb pedig ennél is tovább ment, leszögezve: „Budapesten nincs független napilap.”
Ki mitől független?
Aligha hihető, hogy e kijelentés a Világgazdaság szakújságírójának tollából származik – a szöveget nem is szignálta senki. A négy országos napilap ugyanis nem egyforma: kettő – a Magyar Nemzet és a Népszava – valóban köthető párthoz, de a tulajdonosi struktúra ezt inkább csak sejteti, igazából a tartalom alapján sorolhatók be „fideszes”, illetőleg „MSZP-s” kategóriába.
A Népszabadság 26,5 százalékban valóban a jelenlegi MSZP-hez köthető Szabad Sajtó Alapítvány tulajdonában van, ám 49,97 százalék a svájci Ringier kiadóé, amely további 17,68 százalékot vásárolt a Bertelsmanntól, s folyamatban van a versenyhatósági eljárás arról, hogy ezt megtarthatja-e (további 5,5 százalék a Népszabadság Egyesület, 0,4 százalék a dolgozók tulajdona). Itt tehát a többségi tulajdon közvetve sem párté, hanem egy nagy nemzetközi kiadóé. A legnehezebb azonban a Magyar Hírlapra ráütni a „pártfelügyelet” bélyegét, ez ugyanis száz százalékban a Ringier kiadóé – írja a Figyelő legújabb száma.
Papp Béla, a Ringier Kft. ügyvezető igazgatója vissza is utasítja a vádat. „Egyértelmű, hogy hamis az állítás, a Ringier kiadó független” – szögezi le. Lengyel L. László, a Népszabadság Rt. vezérigazgatója egyenesen felháborítónak tartja, hogy a Reggel kiadója a többiek minősítésével kezdi a kampányát. „Ha ez így folytatódik, nem hagyjuk majd szó nélkül” – jegyzi meg.
|
Az, hogy egy kevéssé tőkeerős háttérrel rendelkező politikai napilap – anyagi támogatásban is reménykedve – párthoz közelivé váljon, érthető. A magyar piac nem tart el négy komoly országos hírlapot. Mint a gazdálkodási eredményekből is kitűnik, ha egy ilyen lap nyereségessé válik is, akkor sem képes kitermelni az ágazatban elvárt 10 százalék körüli árbevétel-arányos üzemi eredményt.
Pártok számára is logikus lépés lehet egy-egy lap támogatása, hiszen ezáltal szócsövet nyernek maguknak. Elég egyetlen orgánumnak szivárogtatni – ha a hír érdekes, a többi médiumban is nyilvánosságot fog kapni. Nyugat-Európában is előfordul, hogy egy párt újságot vesz magának: a német szociáldemokrata párt (SPD) médiaholdingja, a DDVG az idén „megmentette” a komoly veszteségekkel küzdő Frankfurter Rundschaut.
A közéleti-politikai lapok külföldön is teret veszítenek. Mostanában elsősorban az internetet emlegetik veszélyként, s való igaz, hogy az internetezők mindenekelőtt hírek, információk szerzésére használják a világhálót (a Szonda-Ipsos idei első félévi felmérése szerint az 1,93 millió internethasználó 84 százalékáról mondható ez el). A hírlapolvasástól a legtöbb időt azonban televízió viszi el, s ez az a médium, amelyik a reklámpiacon is tarol, s a leginkább elszívja a hirdetőket a nyomtatott sajtótól.
Esélyek
A Reggel mellett szól, hogy a számos megyei napilappal rendelkező Axel Springer palettájáról a hirdetők szempontjából eddig nagyon hiányzott az értékes fővárosi közönséget elérő lap. Ám a kiadónak meg kell oldania azt a problémát, hogy azokban a megyékben, ahol van vidéki lapja, az országos terjesztésű Reggel ezeknek teremthet konkurenciát. A sikerben kétkedők arra mutatnak rá, hogy új fővárosi lap a rendszerváltás után nem élt meg nálunk (azelőtt az Esti Hírlap sikeres volt).
Sokan osztják azt a véleményt, hogy a Reggel a politikai és a bulvárlapok piacából is elvehet. „Ez kihívás mind a Blikknek, mind a Népszabadságnak, de az egész piacnak is. A kisebb bulvárlapok, mint a Napi Ász vagy a Színes Mai Lap jövője kilátástalan” – vélekedik Papp Béla. A Ringier Kft. ügyvezetője ugyanakkor úgy látja, hogy a hirdetési piacon akár az ingyenes terjesztésű Metro is veszíthet. Bízik viszont abban, hogy a Magyar Hírlap példányszáma nem csökken. „Lojális olvasói vannak” – mondja, s a Figyelő kérdésére ismételten cáfolja, hogy bezárnák a lapot. „Előrehaladott tárgyalásaink folynak más befektetőkkel, akik biztosítani tudják a lap fejlődését” – közli Papp Béla.
„Kihívást jelent a Népszabadságnak, de komoly veszélyt nem, mert az újság olvasótábora hűséges” – állítja Lengyel L. László, hozzátéve, hogy a példányszámuk stabil, a Magyar Terjesztés Ellenőrző Szövetség (Matesz) által auditált adatok szerint január óta 160-164 ezer között ingadozik. Mint mondja, a Reggel olyasmivel próbálkozik, ami még nem volt, s maga is kíváncsi, sikeres lesz-e. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója nyilván bízik a sikerben, de a Figyelőnek sem erről, sem másról nem kívánt nyilatkozni.
A cikk teljes terjedelmében a Figyelő október 21-én megjelenő 43. számában olvasható.
