Kié lesz a balatoni flotta?

A Tokaj Kereskedőház privatizációjához hasonlóan, az önkormányzatok és az állami vagyonkezelő közti újabb kötélhúzás terepének ígérkezik a Balatoni Hajózási (BH) Rt. állami tulajdonrészének értékesítése. Hogy ki nyeri a csatát, nem tudni, annyi azonban már bizonyos, hogy a BH Rt. vagyonértékelését a Reorg Gazdasági és Pénzügyi Rt. végezheti, miután 1,99 millió forintos

ajánlatával elnyerte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. által nyílt közbeszerzési eljárásban kiírt pályázatot.

A személyszállítás vége? Felmerült a tranzakció kapcsán, hogy az önkormányzatok terheinek csökkentése érdekében darabolják fel a céget, s a veszteséges üzletágakat egyszerűen számolják fel, így a maradék működtetése során már könnyebben tudnák kigazdálkodni a települések a részvények árát. Ez a gondolatmenet azonban ott bicsaklik meg, hogy éppen a legfontosabb közhasznú tevékenység, a menetrend szerinti személyszállítás esne áldozatul a teherkönnyítésnek.

Ki mondjon le a bevételről?

A siófoki székhelyű cég részvényeinek 51 százalékát birtokló 22 tóparti önkormányzat már hónapokkal ezelőtt közölte, hogy növelni szeretné részesedését a cégben. A települések természetesen térítésmentes vagyonátadásra gondoltak, s ezt az elképzelésüket a térség országgyűlési képviselőinek csoportja, illetve a turizmusért felelős politikai államtitkár is támogatja.

Nekik persze, ez semmibe sem kerül, csakhogy az ÁPV Rt. bevételérdekelt szervezet, s hát lássuk be, komoly összegről van szó, hiszen a társaság jegyzett tőkéje 3,5 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő legalább 1,7 milliárdos vételárról mondana le az ingyenes vagyonátadás esetén.

Nincs érdemi érv

Miután a részvények 51 százalékos többsége jelenleg is az önkormányzatok kezében van, magától adódna az elővásárlási jog lehetősége, s a vételár kigazdálkodása. Ebben az esetben azonban az önkormányzatoknak kellene lemondaniuk várhatóan jelentékeny bevételükről. A cég árbevétele ugyanis már az év első nyolc hónapjában elérte a másfél milliárd forintot, ezért jó esély van rá, hogy év végére befolyik a kasszába a vételár, ám a becslések szerint ebben az esetben több száz millió forintos nyereségről kell lemondaniuk az idei esztendőben a tulajdonosoknak.

Az elmúlt hónapok önkormányzati vagyonszerzési próbálkozásai már rávilágítottak, hogy mostanában az ÁPV Rt. aligha támogatja az ingyenes vagyonátadást. Ráadásul, a közszféra leépítései, s a Pénzügyminisztérium által erősen motivált állami bevételnövelési kísérletek közepette nem valószínű, hogy érdemi érvnek tekinti az

állami vagyonkezelő azt a szempontot, hogy az önkormányzatok már bizonyították: képesek a balatoni hajózás felelős működtetésére. Más szóval: vagy a cégük zsebébe nyúlnak, vagy megbarátkoznak egy új társtulajdonossal. 

Lendületes fejlesztés Idén 738 millió forintnyi fejlesztésbe kezdett a BH Rt. A beruházások közül a már átadott, 240 vitorlást befogadására alkalmas keszthelyi vitorláskikötő 410 milliós befektetést jelent. A szemesi vitorláskikötő bővítésére, melynek nyomán a mostani 110-ről 370-re nő a férőhelyek száma, az idén várhatóan 100 millió forintot költenek.

Balatoni hajó a Dunán

A 24 személyszállító hajójával és kompjaival évente 700-800 ezer utast szállító, kikötőket és parti szállodákat is működtető Balatoni Hajózási Rt. legutóbb az idén májusban bővítette flottáját, amikor 205 millió forintért vásárolt egy 650 személyes motoros hajót. Jellemző, hogy az alacsony vízállás miatt a Lánchíd tövében, vagyis a Dunán mutatkozott be a 2001-ben Törökországban gyártott, 39,5 méter hosszú, 9 méter széles és 2,65 méter oldalmagasságú, Balaton I. névre keresztelt hajó.

A mind menetrendszerinti járatként, mind rendezvényhajóként használható motoros a tervek szerint az év végén közelíti meg tervezett állomáshelyét a Sió-csatornán át, addig a Dunán hasznosítják bérhajóként. A beruházásra azért került sor, mert tavaly leselejteztek egy 550 személyes motorost, és kivontak további két, 400 személyes kiöregedett személyhajót a forgalomból.