Az MTI-hez hétfőn eljuttatott felmérés szerint a megkérdezett elemzők többsége úgy véli, hogy a múlt héten beterjesztett jegybanktörvény módosítás sérti a monetáris politika függetlenségét.
Egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a kormányzat és a Nemzeti Bank közötti súrlódás növeli a forint árfolyamkockázatát. Az előrejelzések azonban rövid távra csak kisebb árfolyamgyengülést vetítenek előre, mert a viszonylag magas jegybanki kamat védelmet biztosít az árfolyam számára.
A szeptemberi 6,6 százalékos éves inflációs adat nyomán javultak az év hátralévő részére adott előrejelzések: októberben a konszenzus szerint 6,3 százalékra, decemberre pedig az egy hónapja várt 6,25 százalék helyett 6,0 százalékra mérséklődhet az áremelkedés üteme.
Hosszabb távra azonban nem javultak a kilátások: 2005 decemberére ugyanúgy 4,4 százalékos inflációt vár a piac, mint egy hónapja, és ez a jegybank 4 százalékos célja felett van. Miután a jövő évi cél nem látszik teljesülni, az elemzői konszenzus szerint 2006 végére 3,8 százalékos inflációs célt lenne célszerű kitűzni a jegybanknak és a kormánynak.
Az elemzők úgy vélik, hogy az októberi, várhatóan 50 bázispontos kamtcsökkentés lehetőséget nyithat még az idén egy újabb kisebb kamatvágásra, jövőre pedig összesen 1,75 százalékponttal 8,5 százalékra eshet az alapkamat.
Az elemzők szerint az utóbbi időben érezhetően növekvő kormányzati nyomás nehezedett az MNB-re, hogy vágjon kamatot, gyengítse a forintot, nyisson nagyobb teret a gazdasági növekedésnek és tegye kisebbé az állam adósságszolgálati kiadásait.A felmérés szerint azonban a hétfői kamatdöntésben nem politikai szempontok játszanak közre.
Az elemzők várakozása szerint az árfolyam csak némileg gyengül a kamatcsökkentés után és idén 250 körül, jövőre pedig 252,50 euró/forint környékén stabilizálódik. Több elemző, főként külföldiek azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a jegybanktörvény tervezett módosítása növeli a rövidtávú árfolyamkockázatot.
Egyesek szerint, ha a törvényt módosítják, az a szigorú monetáris és az erős forint politika végét jelentheti. Mások úgy vélik, nem elegáns megoldás, hogy a kormányzat ily módon gyakoroljon nyomást a Monetáris Tanácsra, hogy az csökkentse a kamatokat és gyengítse a forintot.
Hajszálnyival pesszimistábbak lettek az előrejelzések az államháztartás hiányát illetően, amelyet 2008-ra a GDP három százaléka alá kell csökkenteni a 2010-es euró bevezetéshez.
A hivatalos célokat azonban az elemzői várakozások nem haladják meg lényegesen. A kormány erre az évre 5,0-5,3 százalékos hiányt vár, a jövő évre pedig 4,7 százalékot. Az elemzői konszenzus szerint 2004-ben 5,4 százalék, 2005-ben 4,8 százalék lehet az államháztartás GDP-arányos hiánya.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
