Októberben az erős forint miatt felerősödtek a kamatcsökkentési várakozások. A kedden publikált, vártnál jobb inflációs adat tovább növelte annak esélyét, hogy jövő hétfőn 25-50 bázispontos vágás következik.
A pénz- és kötvénypiacon fokozatosan változnak a várakozások, ezt tükrözik a rövid távú hozamok. Ezekből profitálni magánszemély nem tud, de hát az átlagos befektető nem is percenként módosítja pozícióját, így elég, ha a kamatlábak hosszabb távú alakulására vonatkoztatva fogalmazunk meg várakozásokat.
Dacpolitika
A jegybank sokat vitatott monetáris politikája igen egyszerű. Az alapkamat alakításával próbál több vagy kevesebb portfólióbefektetést hazánkba vonzani. A forró pénzek áramlása hatással van a forint árfolyamára, az pedig az importárakat módosítja. Végül az importárak alakulása befolyásolja az inflációt, aminek a csökkentése a jegybank egyetlen feladata.
A tavalyi árfolyamspekulációk és krízisek óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyan nem közli már az ársávot, amelyet megcéloz, de egyes elemzők szerint ez jelenleg vélhetően az euró ellenében a 250-255-ös sáv lehet. Tekintve, hogy a forint árfolyama egy ideje ennél erősebb – a 246-os szint környékén mozog –, ez elvileg teret enged a jegybanknak az alapkamat további csökkentésére.
Két tényező azonban óvatosságra intheti a jegybankot és vele együtt a befektetőket is. Egyrészt: a költségvetés alakulása okozhat még negatív meglepetést, másrészt: a szokásos dacreakció a kormányzati támadásokra. Az MNB és a kormány viszonya nagyon feszült és kifejezetten káros a magyar gazdaság fejlődése szempontjából. Általános vélekedések szerint a jegybankot ért folyamatos és Gyurcsány Ferenc hivatalba lépése óta fokozódó kormányzati kritika dacpolitikát vált ki a jegybankból, és ez a vártnál és a lehetségesnél is lassabb kamatcsökkentéshez vezet. Ez egyébként nem magyar jelenség, a kapitalista országokban a jegybankok függetlenségük demonstrálása érdekében gyakran cselekednek a nyomással ellentétesen, még akkor is ha a követelt lépés racionális.
|
A kamatcsökkentések ütemezését illetően eltérhetnek tehát a várakozások, és annak megfelelően érdemes igazítanunk befektetési politikánkat, hogy a piacnál gyorsabb vagy lassabb kamatcsökkentésre számítunk. Az egyik legszimplább és legdirektebb profitálási lehetőség kötvénybefektetéseink futamidejének módosítása.
Ha a vártnál lasabb kamatcsökkentésekre számítunk, akkor érdemes rövidebb futamidejű eszközökbe fektetnünk. Ha viszont gyorsabb és nagyobb mértékű lesz szerintünk a kamatcsökkentés, akkor érdemesebb közepes lejáratú papírokban tartani a megtakarításokat.
Ha valaki a befektetési alapokat preferálja, akkor a pénzpiaci és a kötvényalapok tartásával és cseréjével tudja igazítani portfólióját a módosuló kilátásokhoz. Ezt könnyen megtehetjük, ugyanis sok alapkezelő semmit, illetve csak minimális jutalékot számol fel az alapok közötti transzferért.
Rizikós terep
A leginkább kockázatkedvelők a határidős forintpiacot is választhatják kamat- és árfolyamspekulációra. Az egyik legkedveltebb módszer az euró határidős eladása. A fedezetlen kamatparitás elve kimondja, hogy az euró/forint határidős árfolyamnak a két deviza kamatkülönbözetének megfelelő mértékben kell gyengébbnek lennie a jelenlegi árfolyamnál. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy a tőzsdén tudunk olyan kontraktust kötni, miszerint egy év múlva eladhatunk eurót 265 forintért.
Az ötlet pofon egyszerű: ha a forint árfolyama az elkövetkező egy éven belül nem gyengül 265-nél alacsonyabb szintre, akkor a különbözetet megnyerjük. Tekintve, hogy nem kell ténylegesen befektetni a pénzt, akár húszszoros tőkeáttétellel is spekulálhatunk. Abban az esetben, ha 100 ezer forintot letétbe helyezünk határidős kontraktus eladására, és a forint egy év múlva csak 250 lesz az euró ellenében, akkor a 100 ezer forintunkból 222 ezer forintunk lett. De persze ez az az ügylet, ahol akár a teljes összeget el is bukhatjuk. Viszont ha bízunk abban, hogy a jegybank a kamatemelés révén képes lenne megakadályozni a drasztikus forintgyengülést, akkor nagy esély van igen tisztességes hozamra.
