Türelmetlenül várják a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében kiírt Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) révén uniós pénzt nyert vállalkozók, hogy támogatási szerződést kössenek velük. Csak azt követően nyújthatják be ugyanis költéseikről a számláikat, és juthatnak hozzá az elvben már zsebükben érzett pénzhez – írja csütörtökön megjelenő számában a Figyelő.
Adatkérés
„Valóban lassúbb a rendszer, mint azt eredetileg terveztük” – ismerte el a Figyelő kérdésére Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, aki egyébként a jövőben a kohéziós, valamint a strukturális alapból megvalósuló kiemelt projektekért felel, míg a regionális pályáztatás végrehajtása Kolber István fejlesztési és felzárkóztatási tárca nélküli miniszterhez kerül át. Baráth Etele szerint az „időbeni csúszásért” legkevésbé az irányító hatóságok a felelősek, a pályázatoknak ugyanis csupán 15 százaléka tökéletes, ezekben tud a hivatal az előírt 60 napon belül dönteni.
A többi esetben tartalmi vagy formai okból hiánypótlásra kell felszólítani a pályázókat, az elbírálási határidő pedig akkor kezdődhet meg, amikor valamennyi irat, igazolás hiánytalanul visszaérkezik. A szeptember végi állapothoz képest mindazonáltal „sokat javult a kép” október közepére, a beérkezett több mint 11 ezer projektterv közül mintegy 10 500-nál már megkezdődött a döntés-előkészítés. „Mindez azt mutatja, hogy a rendszer utolérte önmagát”– fogalmazott a miniszter. (Az október 7-ei adatok szerint az irányító hatóságok 1932 pályázatot bíráltak el pozitívan, ezek támogatási értéke együttesen 24,3 milliárd forint.)
„Nem a hivatal ül sokáig a papírokon”– cáfolta a vádakat Szűcs András, a GVOP irányító hatóság osztályvezetője is, aki a Figyelőt arról tájékoztatta, az elmúlt hetekben az 1748 támogatásban részesített projektkészítő közül 800-nak ment ki a szerződéstervezet, s novemberben várható, hogy tömegesen írják alá a szerződéseket.
Negatív verzió?
A megkötött megállapodások száma a GVOP keretében az október eleji nyilvántartás szerint 42 volt. Ezt a számot tartja sajnálatosan kevésnek Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint a hivatali késlekedés miatt a vállalkozások kárt szenvednek. Egyfelől azért, mert az utófinanszírozás miatt a legtöbben bankhitelből fedezik a beruházások költségeit, másfelől, mert ha olyan program keretében pályáztak, amelyeknél csak a szerződést követően megkezdett munkák számláit fogadja el a hatóság, várniuk kell a megállapodásig.
„A mikro károk mellett azonban makro károkkal is kell számolni”– figyelmeztet Nógrádi. Szerinte ugyanis a jelenlegi adatokból nyilvánvaló: Magyarország 2004-ben nettó befizető lesz az EU-val szemben. Mivel késnek a tömeges szerződéskötések, késnek a beruházások, így késik a támogatások lehívása is.
Tény, hogy a csatlakozás első évében az első elszámolási határidőig, 2004. szeptember 30-áig Magyarország egyetlen fillér uniós támogatást sem kért Brüsszeltől. Nógrádi kalkulációja szerint 46 milliárd forint deficittel kell emiatt számolni 2004-ben, ezzel pedig az áprilisi EU- támogatások felhasználását prognosztizáló kormányhatározatban írt pesszimista forgatókönyv válik valóra.
|
A Figyelő, bár megkísérelt adatokat beszerezni arról, hogy 2004-ben az EU-tól előlegként átutalt 50 milliárd forinton felül – amely az államkincstár számláin parkol – mennyi pénzt hív le Magyarország az utófinanszírozás keretében, az illetékesek azonban még becsült adatokat sem tudtak mondani. A Nemzeti Programengedélyező Irodánál mindenesetre arra hivatkoztak, hogy a szeptember 30-ai határidő nem „kőbe vésett jogvesztő dátum”, ezt ugyanis a magyar kormány mint uniós tagállam a saját maga számára állapította meg. Nem kell tehát engedély Brüsszeltől, hogy módosíthassa a kormány a dátumot, saját hatáskörben teheti ezt meg. Szó volt arról, hogy a szeptember végi határidő október 30-ára változik, ám a Figyelő úgy értesült, ez az időpont is bizonytalan, kitolódhat novemberre.
Annyi biztos, hogy december 15-én viszont valóban lesz egy elszámolás Brüsszellel, ám annak alapján leghamarabb 2005 első hónapjaiban érkezhet meg a támogatás. Ennek ellenére Magyarország nem kerül nettó befizetői pozícióba – hangsúlyozta kérdésünkre Baráth Etele. Az idei 108 milliárd forintos nemzeti hozzájárulással szemben összesen 189 milliárd forint érkezik különféle jogcímen az államkincstár számlájára Brüsszelből. Vagyis az idei „egyenleget” az új tagállamoknak járó 44 milliárdos visszatérítés és a központi programokra érkező előfinanszírozási támogatás „menti meg”.
Több program, így a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében kidolgozott, a munkaügyi központok fejlesztését és a foglalkoztatás bővítését szolgáló projekt megvalósítása ugyanis már elkezdődött, finanszírozására még az idén az EU összesen 80 milliárd forintot utal át előlegként.
A cikk teljes szövegét a Figyelő október 14-én megjelenő 42. számában olvashatja.
