A levélből kiderül, hogy a kisbefektetői társadalom és annak érdekvédelmi szervezete, a TEBÉSZ értetlenül áll a tőzsdei árfolyamnyereség adó ismételt bevezetésének pénzügyminisztériumi javaslata előtt.
Annak érdekében, hogy a tőzsdei kisbefektetői társadalom is állampolgári kötelezettségének érezhesse és ne a korábbi választási ígéret megszegésének minősítse a szocialisták által eltörölt, majd visszahozni kívánt tőzsdei árfolyamnyereség adót, a TEBÉSZ azt kéri, hogy a pénzügyminiszter adjon magyarázatot kérdéseikre.
A TEBÉSZ szerint a a tőzsdei árfolyamnyereség adó ismételt bevezetése a választási ígérte megszegése lenne, ugyanis a választási győzelme után, ígéretének megfelelően meg is szüntette a tőzsdei árfolyamnyereség adóztatását. Akkor egy szó sem esett arról, hogy ezen ígéret csak 2 évre szól.
Az érdekvédelmi szövetség szerint a populista szlogennel ellentétben nem „csak a gazdagok tőzsdéznek”. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magánszemélyek tőzsdei befektetéseinek átlag értéke 1,1 millió forint, míg a magánszemélyek bankbetéteinek átlagértéke 1,4 millió forint. Tehát a valóság pont fordított, a gazdagok bankbetétben tartják a pénzüket.
Véleményük szerint az adórendszer alkalmas egyes tevékenységek ellehetetlenítésére, illetve fellendítésére. Ezért – más indok híján -, azt a következtetést vonja le a szervezet az adó újbóli bevezetéséből, hogy a kormányzat szeretné elfojtani a hosszú távú befektetésék elterjedését, vagyis a kormány – nyilván a bankokkal kötött alku alapján – a bankbetétek felé kívánja terelni a megtakarításokat.
A levél szerint a gazdaságnak nem érdeke, hogy az állam a hosszú távú megtakarítások megadóztatásával, a rövid távú megtakarításokat támogassa. A magyar lakosság bankbetétben, kincstárjegyben, azaz rövid távú megtakarításokban 5700 milliárd forintot, míg tőzsdei részvényben csak 185 milliárd forintot tart, és ezzel Európa egyik legkorszerűtlenebb megtakarítási szerkezetével rendelkezik – jegyzik meg.
Továbbá a tőzsdei árfolyamnyereség adóztatása ellentétes az öngondoskodás, kormányprogramban meghirdetett támogatásának elvével is, annak ellenére, hogy a kormányprogramban nem ezt ígérik – állítja a szervezet „Az állam takarékossága mellett az egyensúly másik forrása a polgárok, a családok megtakarítása. Bátorítani és ösztönözni kell a jövőre szóló öngondoskodást” – fűzi hozzá a TEBÉSZ közleményében.
Végül a TEBESZ-levél azt állítja, hogy a kifogásolt adóforma visszahozása a középvállalkozások tőzsdére kerülését is ellehetetleníti. Ezen tőkehiánnyal küzdő magyar vállalatok a tőzsdei bevezetéskor ugyanis elsősorban a hazai magánbefektetők pénzére számíthatnak, mivel a külföldi alapok nem preferálják az ilyen cégeket. Ezen cégek támogatása így továbbra is állami/költségvetési feladat marad, tovább terhelve a költségvetést és az adózó polgárokat.
