A GVH az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megkezdi annak ismételt vizsgálatát, hogy a Ringier-csoport irányítást szerezhet-e a Népszabadság felett.
A GVH 2003. szeptember 25-én meghozott határozatával nem engedélyezte, hogy az egyebek között a Magyar Hírlapot is kiadó és a bulvár piacon is piacvezető Ringier-csoporthoz tartozó Tabora irányítást szerezzen a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt- felett.
A Tabora fellebbezésére a Fővárosi Bíróság hatályon kívűl helyezte a versenytanács határozatát, és 2004. szeptember 23-án új eljárásra kötelezte a GVH-t.
A GVH nem fellebbezte meg a Fővárosi Bíróság ítéletét – feltételezve, hogy a Tabora sem fordul az Ítélőtáblához – az ítélet jogerőre emelkedését követően a GVH haladéktalanul megkezdi az új eljárást.
A Gazdasági Versenyhivatal azért nem nyújtott be az új eljárásra kötelező ítélet ellen fellebbezést, mert úgy ítélte meg, hogy a Fővárosi Bíróság jelentős részében elfogadta a GVH versenypolitikai álláspontját. A bíróság a felperes keresete ellenére elfogadta a piacmeghatározást, és az értékelendő versenyhatások körét.
A bíróság osztotta a GVH versenytanácsának végkövetkeztetését, mely szerint a Népszabadság és a Magyar Hírlap egy kézbe kerülése az országos napilapok piacán olyan mértékű erőfölényt teremt, amely közvetlenül és rövid távon korlátozza a fennálló piaci verseny hatékonyságát.
A bírósági ítélet szerint a tovább vizsgálandó kérdéseket célszerűbb egy megismételt eljárásban értékelni, mintsem azok szükségszerűségét és helyénvalóságát további perlekedés során vitatni.
A GVH megismételt eljárásában az új versenytársak piacra lépési esélyeit; az olvasói és a hirdetésipiac összefüggéseit a Magyar Hírlap értékesítésére a Ringier-csoport által a bírósági eljárás végső szakaszában tett kötelezettség vállalását is fogja vizsgálni.
A GVH a fúziós ügyekben történő mielőbbi végső döntésnek általában is kiemelt jelentőséget tulajdonít, mert a bizonytalan helyzeteknek a piaci folyamatokra is lehetnek káros hatásai.
A Ringier fellebbez
Fellebbezést nyújtott be ugyanakkor az FB nem jogerős döntése ellen a Ringier-csoport jogi képviselője – közölte a cég jogi képviselője hétfőn az MTI-vel.
Beadtunk egy fellebbezést, de továbbra is azt gondoljuk, hogy a legjobb az lenne, ha a GVH-val vagy az eredeti eljárás keretén belül vagy azon kívül megtalálnánk azt a módot, hogy a bírói ítélet tapasztalatai alapján hogyan fogalmazzuk újra a kérelmet, és hogyan fogalmazzák újra a versenypolitikai szándékaikat; azt gondolom, hogy erre egy jó esély van – mondta Réti László, az ügyben a Ringier-t képviselő ügyvéd.
Közlése szerint ez azt jelentené, hogy a GVH-nak lehetősége nyílik versenypolitikai céljai megvalósítására, a Ringier-nek pedig a többségi tulajdon megszerzésére.
Réti László az ügy kapcsán két esetre utalt. A Gazdasági Versenyhivatal – például akkor, amikor a VNU-csoport felvásárolta VICO-t, vagy amikor hozzájárult, hogy a WAZ megvegye a HVG-t – “gyakorlatilag erőfölényes helyzetek kialakítására engedélyt adott” – magyarázta.
