A központ létrehozásáról Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter számolt be, miután Steve Ballmer, a Microsoft (MS) elnök-vezérigazgatója Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel tárgyalt csütörtökön Budapesten.
A Microsoft szervizközpont a világ minden részéről beérkező MS szoftverhibákra dolgoz ki megoldásokat, válaszokat és ezeket az utasításokat távirányítással, automatikusan juttatják el a hibás szoftverrendszerhez, amely azt kijavítja.
Magyarország jó üzleti lehetőséget kínál a Microsoft Corporation számára, ezért is telepíti ide a több országot kiszolgáló technológiai támogatóközpontját – mondta Steve Ballmer, a társaság vezérigazgatója Budapesten.
A vezérigazgató előadásában kifejtette, hogy Magyarországon nagyon jól képzett munkaerő van.
A felek közötti tárgyalásokon szó esett arról is, hogy az MS Magyarországot a közép-kelet-európai térség bázisának tekinti, mivel a cégóriás nemcsak piacot lát az országban, hanem értékeli a kiváló szakembergárdát is. Egyúttal az MS jelenléte segít, hogy gyorsabban modernizálódjék Magyarország informatikai rendszere.
Kovács Kálmán idézte Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert, aki elmondta: az MS vezetőitől befektetői javaslatokat vár, melyek azok a gazdasági lépések, amelyek meghozatala elősegítené, hogy az MS újabb szoftverfejlesztéseket hozzon Magyarországra.
Kovács Kálmán szerint Steve Ballmer ezt a kérést pozitívan értékelte, abban Magyarország nyitottságát és fogadókészségét látja.
Kovács Kálmán közölte: a tárgyaláson szó volt a Microsoft szerepvállalásáról a kormányzati informatikai rendszer fejlesztésében. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar kormány örömmel fogadta az MS legjobb szoftvermegoldásait tartalmazó javaslatát a kormányzati informatikai rendszer korszerűsítéséhez, amelyet ütköztetnek más szoftvergyártók ajánlataival.
Szó eset arról is, hogy Magyarország milyen kompromisszumokkal képes elfogadni az EU parlamenti döntés előtt álló szoftverszabadalmi szabályozást.
A miniszter véleménye szerint Magyarország speciális helyzetben van, mert rendkívül magas a kis- és középvállalkozások aránya és amennyiben e vállalkozási formára is kiterjedne a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos uniós szabályozás, akkor azok hátrányos helyzetbe kerülnének. Ezért a magyar kormány egy kiegészítő jegyzéket csatol az EU bizottság döntéséhez és az így kerül az az EU-parlament plenáris ülése elé.
