A Pénzügyminisztérium módosított, 5,0-5,3 százalékos eredményszemléletű államháztartási deficit-prognózisa reális, s az alsó határ a valószínűbb – mondta Akar László az előrejelzést ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatón. A GKI vezérigazgatója szerint az év utolsó 3 hónapjában bejönnek azok az áfa-bevételek, amelyek elmaradtak az utóbbi hónapokban, s összességében 1740 milliárd forint áfa bevételre számíthat a költségvetés, miközben a PM 1695 milliárd forinttal kalkulál.
Ezt a számítást a GKI részben a belföldi áfa-bevételek alakulásával támasztja alá: amíg az első 6 hónapban összesen 801 milliárd forint áfát fizettek be a költségvetésbe, addig július-augusztusban 454,4 milliárdot, azaz a tempó erősen gyorsul.
Az import áfa bevétel – az EU csatlakozás ismert problémája nyomán – ezzel éppen ellentétes tendenciát mutat: az első 3 hónapban 395,2 milliárd forint, a második 3 hónapban 272,9 milliárd volt a bevétel, július-augusztusban pedig összesen 13,9 milliárd.
Mindebből az következik, hogy az utolsó 3 hónapban rendkívüli módon felgyorsulhatnak az áfa befizetések – vonta le a következtetést Akar László.
A GKI prognózisa a társasági adóbevételeknél is meghaladják a PM által becsült számot: 440 milliárd forint szemben a pénzügyi tárca 425 milliárdjával. A személyi jövedelemadónál a két becslés közelít egymáshoz: a GKI 1380 milliárd forintot jelez, a PM 7 milliárddal többet.
A többi adónemnél nincs eltérés a GKI és a PM előrejelzése között, de a végeredménynél, azaz az összes adó- és járulékbevételnél van: a PM 6638 milliárd forintos bevétellel, a GKI viszont 6687 milliárddal számol. (Az adatok pénzforgalmi szemléletben, azaz GFS-alapon értendők.)
A GKI számítása szerint az államháztartás ESA alapon mért hiánya az idén a 2003-as 6,2 százalékról 5,0 százalékra csökken, s az elsődleges egyenleg 1,5 százalékponttal javulva 1 százalékra zsugorodik.
“Ha a magánnyugdíj-pénztárakba idén befizetendő 190 milliárd forintot figyelembe vennénk, ami közgazdaságilag indokolt de az ESA elszámolásban nem megengedett, akkor az elsődleges egyenleg egyensúlyba kerülne” – fogalmazott Akar László. Ugyanakkor már az idén is a GDP 0,4 százalékára becsülhető az a “kvázifiskális” kiadás, amelyet nem számol el az államháztartás, noha állami költésről van szó – tette hozzá. Ide tartoznak például azok a koncesszióban megvalósuló beruházások (autópálya építés), amelyet az állam csak később fizet ki – figyelmeztetett a GKI vezérigazgatója.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
