Draskovics táskája – hozza, viszi?

Hagyományteremtő szándékkal kapta a minap Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt a táskát, amelyben a parlamentbe kellene szállítania a jövő évi költségvetést. A csütörtökre várt szállítás elmaradt. Helyette kormánya névsorának ismertetésekor Gyurcsány Ferenc felmutatta, majd rögtön el is dugta a nagyközönség elől a költségvetés egy példányát.

Fotó: MTI

Gyurcsány ezzel eleget tett annak a kétségkívül jogos és érthető igénynek, hogy a tárcákért felelő személyek tekinthessék át, és véleményezzék az irányításuk alá tartozó fejezetek költségvetését. De nem tett eleget a törvény előírásának, a költségvetés benyújtásának határideje ugyanis – a választási évet kivéve – szeptember 30.

Gyurcsány arra kért egy hét haladékot, hogy az október hatodikai első hivatalos kormányülésen az új kormány tagjai megtárgyalhassák, majd ennek függvényében elfogadják, vagy módosítják a büdzsét. A pénzügyminiszter ezt követően, csütörtökön, október hetedikén nyújtja be a költségvetést a parlamentnek – ígérte Gyurcsány.

Nulla bázis Eddig a minisztériumoknak juttatott forrásokat úgy határozták meg, hogy az előző évben kapott összegeket vették alapul. Így a tárcák csak lassan tudták módosítani a fennálló erőviszonyokat. A nulla bázisú tervezés azt jelenti, hogy minden évben újra kezdődik az „öklözés” a költségvetési forrásokért. A tárcáknak egy-egy programra pályázatot kell benyújtaniuk a pénzügyminisztériumhoz, ebben előre leírják a program megvalósítását és várható hatását. Saját programjaik között sorrendet állítanak fel. Az új rendszer esélyt teremt arra, hogy a költségvetésből kiszórják a bennragadt „szemetet,” és tisztább elosztás bázisán tervezzenek.

Borul, ha piszkálják? 

Az érdekesség ebben a történetben az, hogy egy nap alatt ekkora nagyságú költségvetést módosítani lehetetlen. De az úgynevezett nulla bázisú költségvetés-tervezési mechanizmus ki is zárja, hogy az utolsó pillanatban “megpiszkálják” a büdzsét. Az elmúlt hétig mindenképpen rendeződnie kellett az elosztandó 1000 milliárd forint sorsának. Ezen pedig csak az elosztási prioritások átszabásával, vagyis a teljes költségvetés felborításával lehet változtatni. Erre senki nem képes egy nap alatt.

Információnk szerint így is másfél hónapnyi egyeztetés után tudták csak 1000 milliárdra faragni a fejezetgazdáktól beérkezett igényeket. Azok ugyanis a rendelkezésre álló keretnél mintegy két és félszeresen többet igényeltek.

A miniszteri táska

Tekintsünk el most attól, hogy az új kormányfő megsértette a törvény betűjét, és ismerjük el, hogy egy fejezetet irányító miniszternek joga van ismerni az alá tartozó tárca jövő évi költségvetését. Lássuk inkább, mi van a pénzügyminiszter táskájában!

A megerősített pénzügyminiszter év eleji hivatalba lépésekor szomorú napok virradtak a kiszivárogtatásokból élőkre, s ez a tendencia csak erősödött az új kormányfő beiktatásával. Véget ért a korábbi gyakorlat, hogy a beterjesztés előtt gyakorlatilag teljes jogszabályokat szellőztettek meg, s ezzel mintegy tesztelték a sokkhatásra érzékeny befektetőket. A Gyurcsány-kabinet szinte tökéletes titoktartásra képes. Ennek ellenére van, ami már most is ismeretes a jövő évi költségvetésből.

A költségvetés 0,5–0,7 százalékos hiánycsökkentése mellett kötelezik el magukat a tervezők. Ehhez az kell, hogy az államháztartási hiány és az infláció is csökkenjen. Mindezt egy kedvező makrogazdasági pályával képzeli elérni a kormány, ahol a gazdasági növekedés négy százalék, a háztartások fogyasztásának növekedése 3 százalék körüli lesz, miközben várhatóan bruttó 5-7 százalékos bérnövekedés is bekövetkezik. Eközben az államadósság 12,5 milliárd forintra rúg majd, ami a GDP 56,4 százalékának felel meg.

Menesztett szakértők Hétfői hír, hogy Draskovics meneszti tárcájától a korábbi bevételtervezésben is közreműködő adótervezési szakembereket. Az előző pénzügyminiszter, László Csaba idejében is ők dolgozták ki a költségvetés alapjául szolgáló előrejelzéseket. A tavalyi téves prognózisok után helyükön maradtak a szakértők, de az államháztartási deficit előrejelzésekor ismét csődöt mondtak – úgy látszik, ezt elégelte meg a pénzügyminiszter.

Konkrét lépések

Ismét felvetődött a korábban aranytojást tojó tyúknak nevezett Szerencsejáték Rt. privatizációja. Az állam részesedése 50 százalék plusz egy szavazatra csökkenne.

Az önkormányzatok továbbra is a személyi jövedelemadó 40 százalékával gazdálkodhatnak, s csupán a 10 százalék marad helyben. Miközben csökkennek a költségvetési intézmények működési kiadásai: 5 százalékkal.

Az egészségbiztosítási alapnál keletkező társadalombiztosítási hiány mintegy 350 milliárd forint. De megnő a lakáshitel-állomány, s 2005 végére eléri az 1600 milliárd forintot, ami növeli a költségvetés lakáshitel célú kiadásait is, az idei 200-ról mintegy 270 milliárd forintra. Ebben játszana szerepet az a mintegy kilencmilliárd forint, amely az új lakáspolitikai koncepciók kivitelezéséhez szükséges.

Otthonteremtési támogatásnak hívják majd, s némileg átalakítják a korábban félszocpolnak nevezett, a használt lakások vásárlásánál igényelhető támogatást. A 35 évnél fiatalabb házasok 50 százalékos lakásépítési támogatást igényelhetnek. De a 30 év alatti, gyermeket nevelő házasok, illetve élettársak lakáshoz jutási lehetősége is javul. Akár az ingatlan 90 százalékára is felvehetnek hitelt azok, akiknek nincs lakásuk, sem megtakarított pénzük, de bérük elegendő a részlet törlesztésére.

Érdekes, a gyakorlatban nehezen kivitelezhető a bérlakáspiac kifehérítését célzó lépés. Bekerült a törvényjavaslatba a szocialisták vesszőparipájának számító elképzelés, hogy az üresen álló lakásokat a tulajdonos az önkormányzatnak adná bérbe. Az pedig szociális alapon utalná ki a rászorulóknak. A tulajdonos ekkor csak tízszázalékos adót fizet. Ingatlanpiaci szakértők szkeptikusan fogadták az elképzelést, szerintük ugyanis, aki eddig nem adta bérbe a lakását, az ezután sem fogja, aki pedig feketén tette, az sem változtat ezen.