Egy jól menő magyar középvállalat nagytulajdonos-vezetője pár hónapja hallott először arról, hogy cége új működési formát vehet fel, s európai részvénytársaság (Societas Europaea, azaz SE) név alatt is működhet. Első látásra ennek nem sok hasznát lehet venni – vélte a menedzser, de azután gondolkodóba esett. A szabályok révén ugyanis egyszerű bejegyzési procedúrává válik a cég egészének áttelepítése Budapestről Pozsonyba, Bécsbe, Párizsba vagy bármely más uniós tagállamba. Ekkor pattant ki az isteni szikra: az elmúlt években a viszonylag alacsony hazai társasági adókulccsal megtermelt nyereséget talán valamely szomszédos országban, teljesen legálisan, alacsonyabb osztalékadó mellett lehetne felvenni.
Mérlegen az Európai Rt.
Előnyök
• Gyorsan, olcsón áthelyezhető a székhely (és a teljes cég) az uniós tagállamokon belül (ez igaz az unión kívülről érkezett cégek uniós leányaira is)
• Nincs szükség végelszámolásra, és nem kell felosztani a vagyont egy cég elköltöztetésénél
• A költözéssel kedvezőbbek lehetnek a nyereség és az osztalék adózásának, és más közterhek viselésének feltételei
• Az imázs szempontjából is előnyösnek bizonyulhat a Societas Europaea forma
• A székhely szerinti tagállam cégjogának eljárási szabályai (például költségek, vagyoni előírások) vonatkoznak az SE-re is
• Rugalmasabb cégirányítási struktúra
Hátrányok
• Adózási szempontból semmilyen konkrét kedvezménnyel nem jár önmagában a név felvétele
• Az alaptőke minimuma 120 ezer euró
• A kisebbségben lévő tulajdonosok fokozott védelmére tekintettel a cégbíróság is felhatalmazhatja a részvényest a közgyűlés összehívására
• A vállalat működésére vonatkozó munkavállalói jogok biztosítása bonyolultabb egyeztetést igényelhet
Megspórolható lépések
Kreatív menedzserünknek minderre meg is lesz a lehetősége, hiszen október 8-án hatályba lép az európai részvénytársaságról szóló uniós rendelet és az Országgyűlés által már májusban elfogadott törvény is. „Nagyobb, legalább két vagy több európai országban jelen lévő cégnek, vagy a regionális ambíciókat dédelgető magyar közép- és nagyvállalatoknak érdemes lehet számba venni az új részvénytársasági forma kínálta lehetőségeket, amikor stratégiai terveiket készítik” – mondja Márkus Csaba, a Deloitte EU Tanácsadási üzletágának menedzsere.
A szakértő szerint a legnagyobb előnye az új szabályozásnak, hogy amennyiben egy cég teljes tevékenységének áthelyezéséről születik döntés, ebben az esetben nem kell az egyik tagállamban költséges és időigényes végelszámoláson és egy másik tagállamban új cég alapításán átesnie a cégnek. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy előkészületben van a székhelyáthelyezés szabadságát növelő irányelv, amelynek alapján az egyik országban mindössze a cégbírósági törlést kell kérni, majd a másik tagállamban a cégbírósági bejegyzést, így nem csak a vagyonfelosztási procedúra, hanem az új cég alapításának, a részvényesek összehívásának körülményes lépései is megspórolhatók. Mindez pedig – a brüsszeli döntéshozók reményei szerint – jelentősen meggyorsítja a cégek reakcióidejét, javítja azok mobilitását. Ezzel áttételesen növeli az európai vállalatok versenyképességét az amerikai, a japán és a kínai nagy konkurensekkel szemben.
|
„Egyáltalán nem áttételes viszont a brüsszeli bizottság által kalkulált, évente 30 milliárd euróra, azaz közel 7500 milliárd forintra tehető megtakarítás, amely a cégeknél marad az adminisztrációs terhek csökkentésének és a várható adózási előnyöknek köszönhetően” – húzza alá Márkus Csaba. Minthogy azonban a kezdeményezés úttörő jellegű, az első hónapokban valószínűleg nagyon kevés cég lesz, amely mindjárt él is a lehetőséggel, a legtöbben megvárják az első tapasztalatokat.
