“Fontolóra vehetjük a kohéziós alapok felfüggesztésének lehetőségét, úgy, ahogy az a szabályokban áll” – nyilatkozta az Európai Bizottság regionális alapokkal foglalkozó szóvivője. Ám rögtön hozzátette: döntés még nem született, s mindez attól függ majd, a görögök milyen kötelezettségeket vállalnak és milyen lépéseket tesznek a deficit csökkentésére.
A kohéziós alapokból a szegényebb EU-tagállamok részesülhetnek, hogy a gazdagabb országokhoz való felzárkózás érdekében nagyobb közlekedési és környezetvédelmi beruházásokat hajthassanak végre úgy, hogy közben nem rontják költségvetési helyzetüket. Ebből a forrásból Görögország az idén 563 millió euróra lenne jogosult. Azonban a kohéziós alapokra vonatkozó EU-rendelkezések szerint ezt a támogatást fel lehet függeszteni, ha a fogadó ország megszegi a pénzügyi szabályokat. Márpedig az athéni kormány által a múlt héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a görög államháztartási deficit 2000 és 2003 között minden évben meghaladta az euroövezetben határértéknek számító adatot, a GDP 3 százalékát. Ez nagy meglepetést okozott az EU központjában – mivel a korábbi görög kormány által közölt adatsorok teljesen mást mutattak. (Az új adatok szerint például a 2003-as görög deficit a GDP 4,6 százalékát tette ki, miközben korábban 2 százalékot jelentett az athéni vezetés Brüsszelnek.)
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosának szóvivője egy szerdai brüsszeli sajtóértekezleten úgy vélte: az esetleges felfüggesztésről legkorábban novemberben tárgyalhatnak majd az EU-tagállamok pénzügyminiszterei. A szóvivő szerint ugyanis meg kell várni, milyen lépéseket hoz az athéni kormány a deficit csökkentésére. Egyben emlékeztetett: a korábbi tapasztalatok alapján nem várható a támogatás felfüggesztése, ha az érintett kormány lépéseket tesz a deficit visszafogására.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
