A zilahligeti református templom felszentelésén mondott ünnepi beszédében Orbán Viktor elmondta, hogy a “polgári kormány” által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés nem futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak előhang. Lesz még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti.
Az ünnepi eseményen Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett igét, többek között jelen volt Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, Erdélyi Géza felvidéki püspök.
Orbán Viktor beszédében kijelentette, komoly bajokat vél felfedezni a pártok világában. Mintha a magyar közösség akaratának a megismerése helyett az alkudozások, a címek megszerzéséért folytatott harc töltené be a magyar közéletet az egész Kárpát-medencében, mintha a romániai magyar politika is beszorult volna Budapest és Bukarest közé, s mi több, néha a két város szinte összekeveredik – mondta.
A felszínen valóban az látszik – fejtegette a szónok -, hogy a státustörvényt ellehetetlenítették, a magyar egyetem támogatását megkurtítják, az autonómia ügyében hímeznek-hámoznak. De a felszín alatt készülőben van egy egységesülő magyar nemzetstratégia, amely valóban áthidal a határok felett – hangoztatta Orbán, kijelentve: “Mi ugyanis elsősorban nem politikai küzdelmet folytatunk pártokkal pártokért, kormányokkal kormányokért, a mi küzdelmünk elsődleges célja a közösségépítés, a teljes magyar nemzeti egység megalkotása.” A polgári kormány által megindított békés, határok feletti nemzet-újraegyesítés, a státustörvény, a magyarigazolvány, a magyar egyetem, az iskolatámogatás nem valamilyen futó kalandja volt az újabb kori magyar történelemnek, hanem csak az előhang, prelúdium – hangsúlyozta Orbán, leszögezve, hogy az igazán nagy dolgok csak most vannak készülőben.
Budapesten most zűrzavar, bizonytalanság és kiszámíthatatlanság uralkodik – folytatta gondolatmenetét az ellenzéki politikus, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy Magyarország 2004 májusa óta az Európai Unió tagállama, és ez a romániai magyaroknak is reményt adhat. “Bár a budapesti kormány gyengécske, most éppen van is, meg nincs is, de Magyarország, maga a haza azért erős. Lesz majd még Magyarországnak olyan kormánya, amely a határon kívüli magyarokat nem tehertételnek, hanem erőforrásnak tekinti” – mondta Orbán, hozzátéve: jönnek majd még Erdélybe magyarországi vállalkozók magyar tőkével, s ez elő fogja segíteni, hogy a partiumi, erdélyi munkaerő e helyen találjon értelmes, hasznos és jövedelmező munkát.
A polgári kormány által elindított újraegyesítés nem állt meg a mostani években sem, önálló életet kezdett élni – mondta a szónok, megállapítva, hogy “eljutottunk a kettős állampolgárságról szóló népszavazásig is”, amelyet a múlt héten a magyar országgyűlésben négyből három párt támogatott és a köztársasági elnök hamarosan ki is fog írni. S ha meglesz a kettős állampolgárság – tette hozzá -, akkor még nyilvánvalóbbá válik, hogy Magyarország az erdélyi magyarok számára remény, hiszen Magyarország és a határon kívüli magyarok vagy együtt emelkednek fel, vagy sehogy. A közös cél egy olyan nemzetstratégia megteremtése, amely a magyar közösség minden tagja, minden családja számára személyes felemelkedést, személyes boldogulást is kínál – mondta Orbán Viktor Zilahon.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
