“Az előcsatlakozási pénzek – PHARE, SAPARD – felhasználása 90-100 százalék közötti, ami azt jelenti, hogy Magyarország Írországgal és Csehországgal együtt az első három legsikeresebben pályázó ország között van” – fűzte hozzá a kancelláriaminiszter.
A Miniszterelnöki Hivatalt irányító Kiss Péter szerint a siker három pilléren nyugszik: a támogatás-befogadóképességen, ami a meghatározó fejlesztési irányokat tekintve társadalmi konszenzust igényel; a meglévő hátrányokat is előnnyé változtató fejlesztési terveken, valamint a gyorsaságon, ami annyit jelent, hogy a forrásokat nem hagyják “visszacsordogálni az EU kasszájába”.
Kiss Péter tájékoztatott arról, hogy az operatív programok keretében az elkövetkező három évre rendelkezésre álló 1350 milliárd forint 99,39 százalékára négy-öt hónap alatt beérkeztek a pályázati igények. “Több mint tízezer pályázat érkezett be ezen idő alatt, s csupán ha a fele lesz eredményes, már akkor is sikerül megszerezni fél év alatt a hároméves ciklus forrásainak felét” – tette hozzá.
A hátrányok előnnyé való fordításáról szólva Kiss Péter Magyarország új regionális szerepéről beszélt, amit a második nemzeti fejlesztési tervben rögzítenek. Megemlítette hazánk jövőbeli logisztikai, közlekedési, kulturális központ szerepét, s azt, hogy Magyarország politikai stabilizációs pont is lesz: az ide érkező befektetők stabilizálják a térséget, s innen indulhatnak tovább a Balkán felé.
Kiss Péter közölte, hogy a második nemzeti fejlesztési tervről komoly társadalmi párbeszédet kezdeményeznek. Ebben fontos lépésnek nevezte a gazdasági-szociális tanács megalakulását, s kilátásba helyezte, hogy a kistérségi tanácsokon keresztül valódi és széles körű párbeszéd alakulhat majd ki a tervről.
A kancelláriaminiszter megerősítette: a fejlesztési források területén valóságos decentralizációra törekszik a kormány. “A 2005. évi büdzsében jelentős forrásátcsoportosítás lesz a régiók, a megyék, a kistérségek javára, ami a saját erőt is jelentheti majd az európai uniós források megszerzéséhez a térségeknek” – mondta. “Ebben teljes egyetértés van az MSZP-ben is” – hangsúlyozta Kiss Péter, aki szerint mintegy 40 milliárd forint forrásátcsoportosítást jelent az említett decentralizáció.
