Hollandia után a szomszédos Belgium volt a világ második olyan országa, ahol a törvényhozás lehetővé tette, hogy az orvosok pontosan szabályozott keretek között eleget tegyenek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők óhajának, s megszakítsák a gyógykezelésüket. A 2002 szeptemberében életbe lépett belga törvény értelmében az orvos akkor végezhet eutanáziát büntetlenül, ha a beteg nagykorú, gyógyíthatatlan betegségben szenved, döntését tiszta tudattal, megfontoltan, egyértelműen és ismételten közli vele.
Az eutanázia-törvény második évfordulóján nyilvánosságra hozott jelentés szerint az esetek 91 százalékában olyan betegek döntenek az eutanázia mellett, akiknél már nagyon közel van (néhány hónapon belül várható) a halál. Ezen betegek 89 százaléka rákos betegségben szenved.
Érdekes jelenség, hogy a 80 év feletti embereknél rendkívül ritka az eutanázia: csak az esetek 16 százaléka tartozik ide, miközben Belgiumban az összes elhalálozás fele ebben a korcsoportban történik. Az is meglepő, hogy az eutanáziát kérők között nagy arányban vannak középkorú (40-59 év közötti) betegek: az összes eset 32 százalékát ők teszik ki. Orvosok szerint ennek az az oka, hogy a különböző, rendkívül fájdalmas daganatos betegségek egyre fiatalabb korban jelentkeznek.
Meglepő adat, hogy Flandriában több mint négyszer annyi az eutanáziás esetek száma, mint a másik belga országrészben, Vallóniában. A jelek szerint a flamand orvosok jobban tájékozottak, kevésbé idegenkednek ettől a gyakorlattól, mint az ország déli részén élő társaik. Végül még egy érdekesség: az eutanáziát az esetek 41 százalékában nem kórházban, hanem a beteg otthonában végzik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
