Bászájev szerint a beszlani túszejtő kommandónak 33 tagja volt: 14 csecsen, köztük két nő, 9 ingus, 3 orosz, 2 oszét, 1 tatár, 1 kabard és 1 guran (ez utóbbi egy Bajkál-vidéki eloroszosodott nép), valamint 2 arab.
Bászájev tagadta, hogy brigádjának komoly nemzetközi kötődése lenne (az idén csak tízezer dollárt és 5500 eurót kapott külföldről), a kettős gép-robbantás és a metró melletti merénylet teljesen önálló akció volt).
Bászájev azt állította, hogy az orosz különleges egységek megrohamozták az iskolát, kezdettől fogva készültek rá. Arra célzott, hogy ők okozták a két robbanást is. Mint írta, a túszejtők a csecsenföldi háború leállítását és az orosz csapatok kivonását követelték, vagy Vlagyimir Putyin elnök lemondását, ha erre nem hajlandó.
Samil Bászájev még 1999-ben (Forrás: AP)
Ha Putyin visszarendelte volna a csapatokat a kaszárnyákba, és megkezdte volna a kivonulást, akkor adtak volna inni a túszoknak. Ha megkezdődött volna a tényleges csapatkivonás, akkor enni is adtak volna nekik. Amint kivonták volna a csapatokat a csecsenföldi hegyekből, elengedték volna a tíz év alatti gyerekeket, míg a többi túszt a teljes csapatkivonás után engedték volna el. Ha Putyin lemondott volna, akkor elengedték volna az összes gyereket, és a többi tússzal elvonultak volna Csecsenföldre.
Bászájev – a túszejtők által Ruszlan Ausev volt ingus elnök útján Putyinhoz eljuttatott levelében – biztonságot kínált Oroszországnak a csapatkivonás és Csecsenföld függetlenségének elismerése fejében.
Ez esetben a szeparatisták vállalták volna: nem lépnek semmilyen Oroszország elleni szövetségre, nem engednek Csecsenföldre semmilyen külföldi bázist, nem támogatnak semmilyen Oroszország ellen küzdő fegyveres csoportot, belépnek posztszovjet Független Államok Közösségébe, maradnak a rubelzónában, készek kollektív biztonsági szerződést aláírni Moszkvával és garantálni, hogy az oroszországi muszlimok nem küzdenek fegyverrel ellene.
