EU-huzavona – adók, támogatások

A héten kezdődik a szakértői egyeztetés az EU következő költségvetéséről, ha a tagállamok elfogadják, jövő júniusra kész. Eközben munkacsoport foglalkozik majd a tagállamok társasági adóalap-harmonizációjával. A két kérdéskör nem elválasztható egymástól. Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter

Nicolas Sarkozy

nemrégiben tett javaslata szerint meg lehetne vonni a felzárkóztatási támogatást azoktól a tagállamoktól, ahol a társasági adó nem ér el bizonyos minimumot.

Mindkét kérdéskör igen érzékenyen érinti Magyarországot is, mivel egy kedvező forgatókönyv szerint a strukturális és kohéziós alapokból akár 24 milliárd eurót is kaphat felzárkóztatásra, de hasonlóan kedvezőek a kilátásai a legtöbb újonnan csatlakozott tagországnak. Ezt komolyan veszélyezteti Sarkozy javaslata.

Magyarország: nem, nem Bármiféle harmonizáció igen érzékenyen érintené a magyar gazdaságot. Ezért az MTI szerint Draskovics Tibor pénzügyminiszter sem a minimális adókulcsot, sem pedig az adóalapok harmonizációját nem támogatja.

Nehézkes harmonizáció

A minimális társasági adó felvetése ellenkezést váltott ki a tagállamokból, az Európai Bizottság sem támogatja. De a Bruxinfo szerint egyelőre csak Nagy-Britannia, Észtország, Szlovákia, Málta és az unióban legalacsonyabb társasági adókulcsot alkalmazó Írország jelentette be egyértelmű ellenkezést bármilyen harmonizálási törekvéssel szemben.

Sarkozy javaslatához hasonlóan megbukott a pénzügyminiszterek tanácskozásán (Ecofin) Frits Bolkestein, a belső piacért felelős biztos javaslata is. Eszerint nem a nemzeti adókulcsok rátáját, hanem a számítási módszertant kellene egységesíteni. Az egyes országok társasági adókulcsai ugyanis az adóalap-csökkentés feltételeinek különbözősége miatt nem összehasonlíthatók. Bolkestein javaslata átláthatóbb, jobban ellenőrizhető helyzetet teremtene. De a pénzügyminiszterek végül csak abban tudtak megállapodni, hogy munkacsoportot állítanak fel a javaslat kidolgozására.

Az Ecofin tanácskozáson a pénzügyminiszterek először tárgyaltak érdemben a 2007-2013 közötti uniós költségvetésről, s elfogadták a holland menetrendet. Így a büdzsét akár már jövő nyáron véglegesíthetik.

4 százalék meglegyen Kovács László magyar külügyminiszter szerint a gazdasági és szociális különbségek csökkentése miatt az egyes országokra jutó kohéziós támogatásoknak el kell érniük az adott ország GDP-jének legalább a 4 százalékát – írta a Bruxinfo.

Új költségvetési módszertan

A költségvetés kialakításának új módszertanát dolgozta ki a soros holland elnökség – írja a Bruxinfo. Minden országot megszondáztatnak, hogy milyen célokra költenék az uniós forrásokat, s a bizottsági javaslat mellé minden költségvetési tételnél különböző opciók készülnének. Ez az új rendszer lehetőséget teremt arra, hogy a tagállamok javaslatai kiüssék a Bizottság eredeti javaslatát. Vagyis a költségvetés nettó befizetői itt zsarolási pozíciót szerezhetnek.

Az új tagállamok támogatják a Bizottság javaslatait, amelyek meglehetősen sok pénzt hoznának a konyhára. Ám attól sem esnének kétségbe, ha a költségvetési kiadások szintje alacsonyabb lenne a Bizottság által javasolt mértéknél, a bruttó nemzeti jövedelem 1,14 százalékánál – feltéve, hogy a pénzelvonás a közösségi támogatások eddigi haszonélvezőit, Spanyolországot, Portugáliát és Görögországot érintené. Az újak azért bánnak óvatosan a nagyobb költségvetés kérdésével, mert így befizetéseik is nőnének.