Tóth Gábor ezredes írásban közölte az MTI-vel: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hétfőn bíróság elé állítást kezdeményezett önkényuralmi jelkép használata miatt, ez azonban meghiúsult, mert a háromból egy gyanúsított nem jelent meg a tárgyaláson, a bíróság visszaküldte az ügyészségre az iratokat.
Tóth Gábor írásbeli közlése szerint az indokolta a bíróság elé állítást, hogy “az állam büntetőjogi akarata minél rövidebb időn belül érvényesüljön”. Arra, hogy a bíróság elé állításról szóló döntés meghozatalakor figyelembe vették-e az önkényuralmi jelképre hasonlító ábrázolások megítélésének bírói gyakorlatát, azt válaszolta: nincs ilyen gyakorlat, de a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, ezért kezdeményezték a gyorsított eljárást.
Az MTI kérdésére írásban azt közölte: nincs összefüggés az eljárás megindítása és a csoport október 15-ére tervezett demonstrációja között. A bűnügyi helyettes azt írja: “nem áll módunkban részletesen tájékoztatni a vallomás tartalmáról, de kihallgatása során Bácsfi Diána beismerte a terhére felrótt cselekményt”.
Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: reggelre volt kitűzve a tárgyalás, a három gyanúsított közül azonban egy nem jelent meg a bíróságon. “Így, gyanúsított nélkül nem lehetett lefolytatni a gyorsított eljárást, innentől kezdve az általános eljárási szabályok lesznek majd irányadóak” – tette hozzá.
Mint mondta, úgy kell tekinteni, hogy a rendőrség vádemelési javaslatot küldött, és az ügyész eldönti, vádat emel-e, és ha igen, megküldi azt a bíróságra. A bíróság elé állítás azt jelenti, hogy ilyenkor az ügyész, aki szóban képviseli a vádat, előzetesen nem készít vádiratot. Az általános eljárási szabályok szerinti eljárásban a vádat írásba kell foglalni, és erre harminc nap áll az ügyész rendelkezésére, amit meg lehet hosszabbítani.
Augusztus 30-ára virradóra Budapesten, a Nagykörúton ismeretlenek a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport rendezvényét hirdető, nyilaskeresztre emlékeztető ábrákat tartalmazó plakátokat helyeztek el. A BRFK akkor nem indított vizsgálatot, mert bár hivatalból vizsgálták az esetet, azt állapították meg, hogy nem önkényuralmi jelképet, nyilaskeresztet ábrázolnak a plakátok.
Tóth Gábor, a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese szeptember 7-én azt közölte az MTI-vel, hogy az V. kerületi rendőrkapitányság szeptember 2-án elrendelte a nyomozást önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. Hozzátette: a nyomozást szeptember 3-án vonták központi hatáskörbe, mert “speciális tudást vagy szakértelmet igényelnek ezek a típusú ügyek”.
“A jogszabályt értelmezve meg lehetett állapítani, hogy a jogalkotónak a szándéka feltehetőleg az volt, hogy ha ezeket a jelképeket valaki ábrázolja, akkor az emberek egyes csoportjában rossz emlékeket, érzéseket vált ki” – mondta, hozzátéve, “a hasonló jelkép ugyanezeket az érzéseket kiválthatta, ezért ezek az érdekek ugyanúgy sérülhetnek egy hasonló jelképtől, mint egy eredetitől”.
A rendőrség az V.-XIII. kerületi ügyészség állásfoglalását is kérte arról, hogy a Magyar Jövő Csoport szórólapjain, plakátjain szereplő, nyilaskeresztre emlékeztető jelkép alapján indítható-e büntetőeljárás önkényuralmi jelkép használata miatt.
Salgó László országos rendőrfőkapitány szeptember 9-én bejelentette: a jövőben ezeket a cselekményeket “legyen az horogkereszt plakáttal, legyen az önkényuralmi jelvény megváltoztatva egy vesszővel, vagy pontocskával”, gyanúként fogja értékelni a rendőrség és valamennyi esetben büntetőeljárást kezdeményez. Beszámolt arról, hogy az ügyészségi állásfoglalás szerint “az ügyészség is gyanúra okot adó cselekménynek értékeli ezeket az önkényuralmi jelképeket”.
