Felsőházi vizsgálat lesz a beszláni túszdráma ügyében

Vlagyimir Putyin elfogadta Szergej Mironov felsőházi elnök indítványát, és jelezte: utasítja a biztonsági erőket, hogy adjanak meg minden szükséges tájékoztatást a bizottság munkájához. Mironov közölte, hogy szeptember 20-ra összehívta a Szövetségi Tanács rendkívüli ülését a terrorellenes harchoz nélkülözhetetlen törvényes intézkedések tanulmányozása s egyben a beszlani tragédia körülményeinek vizsgálatára hivatott bizottság megalakítása végett. Putyin rámutatott: mindnyájan érdekeltek vagyunk abban, hogy teljes és objektív képet kapjunk a beszlani túszejtéssel összefüggő tragikus eseményekről.

Bár a felsőház az elnök teljes ellenőrzése alatt áll – még inkább, mint az alsóház, amely választott testület -, a vizsgálóbizottság létrehozása apró engedményként értékelhető Putyin részéről az orosz és a nyugati közvéleménynek.
Az orosz elnök már elutasította a nyilvános vizsgálatot a túszdráma ügyében. Belső vizsgálat lesz – mondta hétfőn nyugati politológusoknak, bár nem zárt ki egy parlamenti vizsgálatot.

Nem Maszhadov volt? A beszlani iskolában történt túszejtés elkövetői, a szörnyetegek Vlagyimir Putyin “gyermekei” – nyilatkozta az Aszlan Maszhadov szakadár csecsen vezetőt képviselő Iljasz Ahmadov egy francia lapnak. “A Kreml politikája szülte a beszlani őrülteket, mert ez a politika nem hagyott meg más jogot népünknek, mint hogy megölesse magát” – idézte az Egyesült Államokban politikai menedékjogot élvező Ahmadovot a Le Figaro pénteki számában. – Ha nem hagy fel azzal, hogy az al-Kaidát lobogtassa bűnbakként és nem néz szembe a valósággal, Oroszország soha nem fog tudni véget vetni a csecsen konfliktusnak – hangoztatta Ahmadov. Egyúttal tagadta, hogy Aszlan Maszhadovot bármiféle felelősség terhelné az észak-oszétiai túszejtő akcióért. Ahmadov a Le Figaro-nak kijelentette: nem tud arról, hogy Samil Bászájev állna a támadás hátterében. Szavai szerint a 2002. novemberében egy moszkvai színházban lezajlott hasonló túszdráma óta Bászájevnek nincs szerepe Maszhadov csoportjában.

Számos, főleg nyugati szakértő olyan bizottság alakítását ajánlotta, mint amilyet az amerikai szenátus hozott létre a 2001. szeptemberi merényleteket lehetővé tevő biztonsági gyengeségek kivizsgálására. A duma több képviselője, köztük kormánypártiak is független vizsgálatot szorgalmaztak. (A honatyákat alighanem furdalta a lelkiismeret, amiért a válság alatt a parlament – elnöki vezényszó híján – nem szakította meg nyári szünetét, míg az ENSZ BT-t Moszkva sürgősen összehívatta.)

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a moszkvaiak sokkal kritikusabban ítélik meg a belügyi és biztonsági erők, sőt az elnök szereplését a beszlani túszválságban, mint a 2002-es moszkvai túszdrámában. A biztonsági erők akkori fellépését 82 százalékuk hagyta jóvá, míg a mostanit 52 százalékuk. Putyin akkori lépéseit 89 százalékuk helyeselte, míg a mostaniakat 59 százalékuk. Ugyanakkor Putyin bírálóinak (a szereplését negatívan értékelőknek) hányada tíz százalékról, 28-ra nőtt a moszkvaiak körében. S ezeknek immár 77 százaléka kétli, hogy a biztonsági erők meg tudnák akadályozni a jövőbeni terrorcselekményeket (szemben a 2002-es 52 százalékkal).

A The Moscow Times szerint Putyin a 22-es csapdájába került: a biztonsági és jogérvényesítő erők megreformálásához, soraik megtiszításához saját hatalmi bázisát kellene derékba törnie. A lap szerint naivitás lenne felkérni a biztonsági szolgálatot és a belügyi tárcát önmaga meggyógyítására. Ha viszont az elnök a parlamentet kéri fel önálló vizsgálat indítására, akkor a nép – képviselői útján – elvégezhetné a piszkos munkát. Mindamellett a felsőház nem tekinthető népképviseleti szervnek, így vizsgálata legfeljebb csekély, gondosan ellenőrzött nyilvánosságot biztosíthat.