Az East of England Development Agency angol kutatóintézet munkatársai új felmérésükre alapozva arra szólították fel a brit vezetőket, hogy minden irodába telepítsenek ágyat, és teremtsenek harmonikus környezetet, ahol alkalmazottaik el tudnak lazulni. A kutatásban résztvevők válaszai szerint ugyanis csupán az emberek 11 százalékának születnek a
legjobb ötletei a munkahelyén. A kutatóintézet az üzleti kreativitás támogatására elindított Teret a kreativitásnak című kampány keretében készítette el a felmérést.
|
Az East of England Development Agency által megkérdezett nők csupán 6, a férfiaknak pedig 17 százaléka vélte úgy, hogy kreatív gondolatai elsősorban munkahelyén születnek. Bár a válaszadók 70 százaléka „gondolkodó” embernek vallotta magát, ötleteit, kreativitását a munkahelyén nem tudta kamatoztatni. Ezzel szemben a válaszadók egyharmada úgy nyilatkozott, hogy agya alvás során, vagy csak az ágyban fekve, ellazulva és kreatívan működik.
A kutatóintézet felmérésének eredményei összecsengenek a korábbi tudományos kísérletekkel. Vizsgálatok ugyanis bizonyították már, hogy az igazán nagy ötleteknek a szieszta, a nyugtató környezet és a mindennapi stressztől mentes pillanatok kedveznek. Nagy gondolatokhoz gyakran új látószögre van szükség. Alvás során agyunk újra rendezi epizodikus memóriánkat – a helyekről, emberekről szerzett információinkat, élményeinket. Ez az újrakeverés, újrarendezés pedig segít új szempontok szerint megközelíteni a problémát.
Új gondolkodási rendszer
Ahhoz, hogy kreativitásunkból főnökeink is érzékeljenek valamit, az angol kutatóintézet szerint, ha nem is rögtön ágyakat kellene hozni az irodákba, de mindenképpen kellemes környezetre van szükség. Segíthetik a kreativitást a növények, a speciális kreatív szobák, valamint oldott hangulatot teremthet, ha az irodában van kéznél étel-ital.
Mivel azonban a munkahely sosem lesz az emberek számára a nyugalom és harmónia szigete, a vállalatvezetők egyéb ötletekkel és újfajta gondolkodási technikákkal is elősegíthetik a kreativitást. Edward de Bono angol pszichológus új gondolkodási rendszert fejlesztett ki, amely egyoldalú gondolkodásunkat a hiányzó kreatív és konstruktív gondolkodás eszközeivel egészíti ki.
A máltai származású pszichológus a hagyományos, lépésről lépésre haladó vertikális (függőleges) gondolkodásmóddal szemben az eredményeket ugrásszerűen elérő laterális (oldalirányú) gondolkodásra sarkallja az embereket. A tradicionális gondolkodásmód különbséget tesz helyes és helytelen között, és elsősorban megnyugtató válaszokat kutat. Ezzel szemben a laterális gondolkodásmód alternatívákat keres, mindig újabb és újabb kérdéseket vet fel.
|
A vezetőknek mindennapjaik során a gondolkodásra szánt idejük legalább 95 százalékában a vertikális gondolkodásmódot kell követniük. A maradék 5 százalék során alkalmazott laterális gondolkodás eredményei az előbbi tevékenységük sikerességét is nagyban befolyásolják.
Az Edward de Bono által kifejlesztett „hat kalap” technika a laterális gondolkodás mindennapokban használt elterjedését hivatott segíteni. A módszer a több szempontú problémamegoldáson alapszik: hat különböző színű szimbolikus kalap hat különböző megközelítési módot takar. A probléma megoldása során ezeket a „kalapokat” kedvünkre cserélhetjük a fejünkön, és a „kalap” által szimbolizált megközelítést alkalmazhatjuk.
A fehér kalap az objektivitást és semlegességet jelképezi, értékítélet nélküli információgyűjtésre szolgál. A piros kalap ad teret a személyes benyomásoknak és a szubjektív véleménynek. A fekete kalapot „viselve” a szakmai érvek, kétségek és rizikók kerülnek előtérbe. A sárga kalapban az esélyekre, reményekre, célokra kell koncentrálni. A zöld kalap a kreativitásra és új ötletekre ad lehetőséget. Végül a kék kalap a szervezeti szempontokat helyezi előtérbe, a folyamat kívülről való vizsgálatát.