Járadék – biztosítótól vagy banktól?

Mostohán kezelt terület volt eddig a járadékok piaca Magyarországon, a nyugíjszolgáltatást nyújtó biztosítók kínálatában is legfeljebb sima életjáradékkal találkozhatunk. Pedig a tankönyvekben és a fejlettebb pénzügyi piacokon ennél sokkal színesebb a paletta, felzárkózásra tehát bőven van még esély.

Az első lépést ebbe az irányba az OTP-csoport által most piacra dobott „járadéklevél” jelentheti. Egy olyan új értékpapír, amely a biztosítók, nyugdíjpénztárak szolgáltatásaival is versenyez, illetve kiegészítheti azokat.

A kibocsátásról Mint az OTP lakossági jelzálogleveleit általában, a járadéklevelet is minden hónap első két hetében bocsátja ki a jelzálogbank. Az első sorozatot szeptember 6-ától két héten át jegyezhetik a kisbefektetők (magyarok és devizakülföldiek egyaránt). A tervek szerint a továbbiakban is ezt a rendszert szeretnék megtartani, így minden hónap első két hetében az új értékpapír is szerepelni fog a kínálatban. A járadéklevelet egyébként tízezer forintos névértéken bocsátják ki, a kamat- és tőketörlesztés kifizetése minden hónap 17. napján esedékes. A most piacra dobott első (OJB 2014/J jelű) sorozat 2014. szeptember 17-én jár le. A maximálisan kibocsátható mennyiség nincs előre meghatározva, így az ügyfelek által leadható jegyzésnek nincs felső összeghatára, viszont egy befektetőnek legkevesebb 100 ezer forintot kell befektetnie. A későbbiekben minden kéthetes jegyzési időszak lezárását követően a jelzálogleveleket bevezetik a Budapesti Értéktőzsdére, ahol az OTP Bank a folyamatos másodpiaci forgalom érdekében vételi és eladási árat jegyez. Amennyiben a jelzáloglevél birtokosa a futamidő lejárta előtt pénzzé kívánja tenni befektetését, tőzsdei megbízással értékesítheti értékpapírjait. Természetesen vásárolni is lehet a tőzsdei értékpapír-listán már szereplő jelzáloglevelekből.

„Fordított lakáshitel”

A biztonság kedvéért nem árt tisztázni a járadék definícióját: meghatározott ideig (életjáradék esetén az illető haláláig), egyenlő részletekben teljesített pénzáramról van szó. A hazai gyakorlatban erre a nyugdíj vagy a biztosítók, nyugdíjpénztárak nyújtotta járadékszolgáltatások kapcsán lehetett példát találni. Eddig.

Szeptember 6. óta azonban már a bankba is betérhetünk, és egy nagyobb összeg elhelyezéséért cserébe tíz éven át havi fix juttatásban részesülhetünk. Ehhez formailag egy, a hazai piacon korábban nem létező értékpapírt kell megvásárolni, az úgynevezett járadéklevelet. Ilyet egyelőre csak az OTP kínál.

A tízéves futamidejű, annuitásos konstrukciót fordított lakáshitelként is fel lehet fogni – magyarázta Lantos Csaba vezérigazgató-helyettes -, amelynek során a kamatot és a tőkét nem az ügyfél fizeti a banknak, hanem ő kapja a banktól. Minden egymillió forintnyi befektetésért cserébe tíz éven át havi 12 500 forint jár a jelenlegi kondíciók szerint. (A lakosság befektetési szokásaira és a bank saját tapasztalataira alapozva az OTP 1-3 millió forint közé várja a jegyzések zömét.) 

Valójában jelzáloglevélről van szó, amelynek éves hozamát most fix 9,04 százalékon „lőtték be”, ami a kibocsátó szerint 8,69 százalékos kamattal egyenértékű. Természetesen bármekkora (tízezerrel osztható) összeget el lehet helyezni, és bármilyen más banknál vezetett számlára is lehet utaltatni a havi járadékot – hangsúlyozta Lantos Csaba -, aki szerint a konstrukció legnagyobb előnye az, hogy a járadék nyújtása nem kötődik semmilyen különleges eseményhez (például nyugdíjba vonuláshoz vagy elhalálozáshoz), hozama fix, így jól tervezhető, és likvidebb, mint a biztosítási járadékok (a lejárat előtt a tőzsdén könnyen eladható).

Kamatadó és adókedvezmény Nem riogatásképpen, de az esetlegesen bevezetésre kerülő kamatadó nem hagyná érintetlenül az új konstrukciót, ahol minden egyes havi bevétel (egy-egy tízezer forintos járadéklevél után havi 125 forint) egy – a tízéves periódus elején arányaiban nagyobb, a vége felé elenyésző mértékű – hányada éppen a kamatból adódik, aminek egy része az új adónem miatt a befektető helyett az állam zsebébe vándorolna. Nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy például az életbiztosításokkal ellentétben a járadéklevél formájában történő öngondoskodás esetén nem jár adókedvezmény. Természetesen az egyszeri díjas életbiztosítás (ahol elvileg szintén egy nagyobb egyszeri összeg megfizetésért cserébe juthat járadékhoz a kedvezményezett) korántsem olyan rugalmas és likvid befektetés, mint a banki járadéklevél, de ha legalább 5 éves a tartama és a szolgáltatás is legalább 5 évig jár, akkor érvényes az életbiztosításokra vonatkozó évente maximum 100 ezer forintos adókedvezmény.

Kinek jó?

Az új termék tehát azoknak a befektetőknek javasolható, akik befektetésük révén hosszabb távon szeretnének előre jól kalkulálható, havi fix bevételi forrásra szert tenni (vagy mondjuk ekképpen támogatni gyermeküket, unokájukat) – a jelen körülmények között viszonylag jó hozam mellett. A járadéklevél egyébként a kisbefektetőkön túl a biztosítóknak és a nyugdíjpénztáraknak is jól jöhet: az OTP példája láttán vagy akár az ő bevonásával bővíthetik szolgáltatásaik körét.

A hazai biztosítók ugyanis jelenleg sima életjáradékon túl legfeljebb 5-10 éves garanciaidővel kombinált, illetve egy vagy több, életre szóló életjáradékot szolgáltatnak az ügyfél kérésére a biztosítási esemény bekövetkeztekor, az OTP járadéklevelével egyenértékű banktechnikai (vagy pénzügyi) járadékot nem. (Az egyszerű életjáradék és a banki járadék között az az alapvető különbség, hogy az előbbi a kedvezményezett élete végéig, az utóbbi pedig előre meghatározott ideig jár, függetlenül attól, hogy az illető életben van-e még). Pedig a nyugdíjpénztárak szolgáltatásaira vonatkozó jogszabályok a magánpénztárak számára előírják a banki járadék szolgáltatását is, igaz, ezt más intézmény bevonásával is teljesíthetik.

Természetesen maguk az ügyfelek is dönthetnek úgy, hogy a különböző intézmények szolgáltatásait kombinálják, vagyis például egy nagyobb biztosítási összeg esedékessé válásakor (vagy egy pénztári tagság lejáratakor) egy összegben igényelhetik a pénzt, amit nyugodtan át is vihetnek az OTP-hez, ha mindenképpen tízéves fix járadékra vágynak. Tudomásunk szerint egyébként több biztosító is dolgozik a járadékok újabb formáinak kidolgozásán, de amíg a biztosítási és pénztári „járadékpiac” nem fejlődik fel, és nem képes az ügyfelek minden igényét önállóan kielégíteni, addig az OTP monopolhelyzetben lesz a pénzügyi járadékok szegmensében.