Az Európai Bizottság maga is elutasítóan foglalt állást hétfőn Sarkozy elképzelésével kapcsolatban. – Kényes dolog lenne az adókat és a támogatásokat a Sarkozy által felvetett módon összekapcsolni – mondta Gilles Gantelet bizottsági szóvivő.
Németország Franciaországgal együtt korábban kezdeményezte az adók összehangolását az EU-n belül. Németország, az Európai Bizottsághoz hasonlóan, hajlik arra a megközelítésre, hogy az adókivetési alapra vonatkozó szabályokat harmonizálják, azaz a tagországokban egységes szabályok alapján kalkulálják az adókat.
Sarkozy a hét végén a TF-1 francia televíziós állomásnak kijelentette: azt fogja javasolni EU-kollégáinak, hogy “az új európai államok, ahol az adókulcsok az európai átlag alatt vannak, ne tartsanak igényt a strukturális alapból” szánt juttatásra.
Giffeler szóvivő szerint Sarkozy megjegyzését a 2007-től 2013-ig érvényes uniós költségvetésről folyó vita elemének kell tekinteni, mindenkinek jogában áll előterjeszteni javaslatokat.
A társasági adó szintje az új EU-tagországokban a lehető legváltozatosabb: Észtországban nem szednek adót az országban újra befektetett nyereség után, Litvániában és Cipruson 15 százalék a társasági adó kulcsa, Máltán 35 százalék.
Az EU költségvetéséhez legtöbb pénzzel hozzájáruló Németországban az elmúlt hónapokban gyakran panaszkodtak amiatt, hogy az új közép- és kelet-európai EU-tagok alacsony adókulcsokkal csábítják a nagy cégeket, amelyek munkahelyeket telepítenek át az anyaországból Közép- és Kelet-Európába, miközben német adófillérekből is támogatják az új tagállamokat.
