Uniós adóverseny – meddig mennek?

Hátrányosan érintette az EU korábbi tagjait, hogy az új tagok alacsonyabb társasági adókkal vonzzák magukhoz a vállalatokat. A várt válaszreakció nem maradt el, s több uniós országban a társasági adóterhek mérséklése mellett döntöttek. Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság egy mindenkire kötelezően érvényes, a munkahipotézis szerint 20 százalékos minimális társasági adószintet javasolt a tagállamoknak. Egy ilyen határozat végleges elfogadására azonban még várni kell.

Ez Magyarország számára egyből 4 százalékpontos emelést jelentene. Még ha hozzávesszük a helyi iparűzési adó, önkormányzatok által csökkenthető, 2 százalékos szintjét is, a cégeket érintő adó Magyarországon akkor is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Itthon információink szerint nem csökkentik tovább az amúgy is igen alacsony, 16 százalékos társasági adót, ehelyett viszont jövőre a helyi iparűzési adó felét vonhatják le a cégek a társasági adóból a jelenlegi 25 százalék helyett.

Nem akarnak fizetni Az Európai Unió strukturális alapjának reformját fogja javasolni az Európai Uniónak Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter. Sarkozy javaslata szerint az unió új tagországai, ahol az adókulcsok alacsonyabbak az uniós átlagnál, nem kaphatnak támogatást a strukturális alapokból. Erre azért van szükség, hogy ne a régi tagországok finanszírozzák az új tagok régióit, miközben azok minimálisra csökkentik adóikat.

A verseny elkezdődött

Nem hunytak szemet a tíz új tagállam alacsonyabb társasági adója felett a korábbi tagállamok. Az újaknál ugyanis mintegy 8 százalékponttal alacsonyabb a cégek adóterhe, mint az uniós átlag.

Egy múlt heti hír szerint Franciaország egy százalékponttal, 2 százalékra csökkent egy társasági adófajtát. Az így mintegy 350 millió eurót megtakarító vállalatok adóterhe 35,4 százalékra mérséklődött. Ennél sokkal radikálisabb lépés mellett kötelezte el magát a szomszédos Ausztria. A társasági adó mértéke 2005-ben, az idei 34 százalékról 25 százalékra csökken.

A csökkentések ellenére a legkisebb társasági adó Írországban van. Ott a cégeknek 12,5 százalékos adót kell megfizetniük, s úgy látszik, az adócsökkentésnek lehet kézzel fogható eredménye. A korábbi, gazdagnak éppen nem mondható uniós tagállamból húsz év alatt az egyik leggyorsabban fejlődő országgá vált Írország követendő példaként lebeg az új tagországok előtt.

Az újak csökkentenek

Az adócsökkentés káros mellékhatásai a kötelező állami feladatok zsugorodásában jelentkeznek először. A visszahúzódó állam kezdetben látványos gazdasági sikereket produkál, de az állami ellenőrzés csökkenése a későbbiekben akár komoly problémákhoz is vezethet.

Ennek ellenére az új tagállamok szeme előtt a gazdaság minden területéről kivonuló állam példája lebeghet: évek óta folyamatos adócsökkentési versenyben élnek. A legnagyobb társaságiadó-csökkentést Lengyelországban hajtották végre, amikor 27 százalékról 19 százalékra mérsékelték a cégek adóterheit. Hasonló irányú, de mérsékeltebb adóteher-változtatásra került sor Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban is. Ez utóbbiban a társasági adó mértéke a csökkentés ellenére igen magas, 28 százalék.

Ez is cáfolja azt a népszerű, de eddig valójában még soha nem igazolt feltételezést, hogy az adócsökkentés a külföldi működőtőke csábításának egyetlen módja. Csak összehasonlításul, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet előrejelzése szerint a magas társasági adók ellenére Csehországba mintegy 1 milliárd euróval több külföldi tőke érkezik idén, mint a közel feleakkora társasági adóval operáló Magyarországra.