Ahogy azt a FigyelőNet korábban megírta Európai Bizottság pénteken hozta nyilvánosságra elképzeléseit az euró stabilitását garantáló stabilitási és növekedési paktum reformjáról. A javaslat értelmében a büdzsé hiánya mellett nagyobb hangsúlyt fektetnének az államadósságra, már a lanyha gazdasági növekedést is enyhítő körülményként vennék figyelembe a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési hiány esetén. E fölött pedig hosszabb időt adnának a tagállamoknak a szükséges korrekciókra.
Az Európai Bizottság szerint a módosítások hatékonyabban fogják biztosítani a költségvetési fegyelem fenntartását, miközben a jelenleginél jobban szolgálják majd a növekedés érdekeit.
A tervezet szerint négy fő szempont szerint módosul a stabilitási paktum:
Először a költségvetési hiány mellett az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az államadósságra és a költségvetési helyzetre. Joaquím Almunia, gazdasági és pénzügyi biztos rámutatott, a szerződés és a paktum az államadósságot a deficittel egyenrangú problémaként kezeli, ám a paktum előírásainak eddigi alkalmazása során a háttérbe szorult. A régi-új szempont szerint a kisebb államadóssággal rendelkező országoknak átmenetileg magasabb költségvetési hiányt engedélyeznének. A szerződés és a paktum által maximálisan megengedett szint a GDP 60 százaléka. A tagállamoknak többek között arról kell majd megállapodniuk, hogy miként határozzák meg „az államadósság csökkentésének kielégítő ütemét”, ahogy a szerződés vonatkozó paragrafusa fogalmaz.
A másik elképzelés szerint a középtávú deficitcél meghatározásakor figyelembe vennék az egyes országok sajátos, specifikus körülményeit. A középtávú deficitcél egy intervallum, amelynek során az egyes tagállamoknak egyensúlyba kell hozniuk a költségvetésüket, vagy többletet kell produkálniuk. Ez részben azt a célt szolgálja, hogy a kormányoknak gazdasági lejtmenet esetén elegendő mozgásterük legyen ahhoz, hogy ne kerüljenek a 3 százalékos referenciaérték közelébe. Másfelől a középtávú célhoz igazodás lehetőséget nyújt a GDP-hez viszonyított államadósság csökkentésére, felkészülve a lakosság elöregedésének költségvetési hatásaira. „A 25-tagú EU-ban a gazdaság heterogénebbé válásával minden egyes ország elé azonos célokat kitűzni nem csak helytelen, de gazdaságilag is ésszerűtlen” – szögezi le a Bizottság.
Harmadszor a Bizottság a deficiteljárás végrehajtására vonatkozó szabályokat is lazítaná, megkönnyítve a tilosba tévedt országoknak, hogy elkerüljék az esetleges szankciókat.
A jövőben az is enyhítő körülmény lenne a túlzottan magas hiány elbírálásakor, ha egy ország elhúzódó „lanyha növekedést” mondhat magáénak. Eddig erre csak „súlyos, a GDP legalább 2 százalékos csökkenéséhez vezető recesszió” esetén nyílt lehetőség. Ebbe a lehetőségbe kapaszkodva tehát meg lehetne úszni a deficiteljárást és az azzal fenyegető szankciókat, még ha egy ország költségvetési hiánya át is lépné a 3 százalékos bűvös határt. A megengedettnél nagyobb hiánnyal rendelkező 6 új tagállam, köztük Magyarország esetében a Bizottság fennállónak tekintette a „rendkívüli körülményeket”, ezért ők a szokásos egy évnél hosszabb időt kaptak a deficit előírt szintre faragására.
Másrészt a szigor enyhítésének jegyében az egyes országok gazdasági helyzetüknek megfelelő határidőt kapnának a költségvetési hiány 3 százalék alá való leszorítására és a szükséges korrekciókra.
Negyedik szempont, hogy biztosítsák, a kormányok gazdasági konjunktúra idején hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Itt a Bizottság nagyobb hangsúlyt helyezne a megelőzésre, mindenekelőtt a csoportnyomás (peer pressure), vagy a korai figyelmeztetés révén. A közösen elfogadott középtávú gazdaságpolitikai irányelveket (broad economic policy guidelines) is hatékonyabban használnák fel arra, hogy a kormányok kedvező időkben ne mulasszák el a megfelelő intézkedéseket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
