Minden eladandó gázeszköz csoporttal kapcsolatban megfelelő és kellő számú ajánlat érkezett, így ha jó ütemben tudjuk folytatni a tárgyalásokat, még az idén aláírhatjuk a szerződéseket – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a gáztárolás és a gázkereskedelem területén 75 százalék -1 szavazatnyi részesedést, míg a gázszállítás esetében 25 százalék +1 szavazatnyi részesedést értékesít a Mol Rt. A gázüzletágak eladásánál abból indultak ki, hogy ezek értékesebbek egy olyan cég számára, amely regionális szinten működteti a vállalatrészeket, hasonlóan ahhoz, ahogyan a Mol az olajiparban teszi ezt.
Hernádi Zsolt elmondta: ha ez a logika helyes, akkor a Mol kaphat olyan ajánlatot az egyes gázüzletágakra, amelyek elfogadhatók számára.
Az elnök-vezérigazgató kifejtette azt is: a tárgyalásokat akkor zárják le, amikor úgy érzik, hogy már nem tudják tovább erősíteni az ajánlatot egy-egy tranzakció esetében.
A sajtótájékoztatón bemutatták a Boston Consulting Group elemzését, amely szerint az olajárak már mintegy 40 százalékkal haladják meg a korábban tervezett szintet, s ennek következtében még az idén 2005. január 1-jéig 30 százalékkal emelkedik a gáz importára.
A Mol képviselői ugyanakkor azt valószínűsítették, hogy a lakossági gázárak koránt sem fognak növekedni ekkora mértékben, mivel az úgynevezett kompenzációs kassza jelentősen mérsékli az áremelkedést. Hozzátették: az áremelésről a Magyar Energia Hivatal dönt majd.
Az elemzés szerint jelenleg a gáz importára 33 és 34 forint között van, ami januárra 36 forint fölé, a jövő év júniusára pedig várhatóan 38 forint fölé emelkedik köbméterenként.
A Boston Consulting tanulmánya szerint a magyarországi lakossági gázárak még mindig jelentősen elmaradnak az európai szinttől, míg Magyarországon ezer köbméter lakossági gáz alig kerül valamivel többe 200 dollárnál, addig Nagy-Britanniát kivéve szinte minden fejlett országban több mint 400 dollár.
A tanulmány szerint a nemzetközi áremelkedés miatt mind Nyugat-, mind Kelet-Európában szükségessé vált a gázárak kiigazítása. Az idén például Csehországban összességében 14 százalékkal, Szlovákiában 28 százalékkal, Romániában 18 százalékkal, Horvátországban pedig 11 százalékkal emelték a lakossági gázárakat.
Az eseményen elhangzott: ha a nemzetközi piacokon emelkedik a gáz ára, akkor ennek a magyar árakra is hatással kell lennie. Magyarország ugyanis az elmúlt évben mintegy 13,5 milliárd köbméter gázt használt fel, amiből csak 3 milliárd köbméter volt az itthoni kitermelés.
Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója ezzel kapcsolatban kifejtette: a kérdés az, hogy ilyen mértékű világpiaci gázáremelkedés mellett mit kell tenni 2005-ben Magyarországon.
A vezérigazgató a jelenlegi lakossági gázár-kiegyenlítő mechanizmusról elmondta, hogy az úgynevezett kompenzációs kassza jelentősen mérsékli a háztartások terheit. Hozzátette: ha nő az importár, akkor az az összeg is nő, amit a Mol befizet ebbe az alapba. Közölte: az idén a kompenzációs alapba a Mol várhatóan 35 milliárd forintot fizet be.
Az eseményen Hernádi Zsolt a múlt heti igazgatósági döntésekkel kapcsolatban elmondta: ezeket azért hozták meg, hogy a menedzsment sikeresebb legyen a Mol stratégiájának megvalósításában.
Kifejtette: a Mol-nak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a befektetőkkel való kapcsolattartásra, mivel ma már nincs egy igazi nagy tulajdonosa. A legnagyobb befektetői részesedések is 10 százalék körüliek jelenleg, s ezért a részvényesekkel sokkal erősebb kapcsolatot kell tartaniuk, mint korábban.
Mosonyi György a stratégiával kapcsolatban elmondta, mivel Kelet-Európában már nem várhatók jelentős konszolidációs lépések, a Mol számára az előrelépést a készletnövekedési stratégia folytatása jelenti. A Mol a kitermelésben is nemzetközi szereplővé kíván válni, ezért például folyamatosan vizsgálják, hogy hol tudnak készleteket vásárolni, illetve kisebb olyan cégekbe belépni, amelyeken keresztül ez a stratégia megvalósítható.
Mosonyi György elmondta azt is, hogy a Mol a jövőben kisebb mértékben akar kutatásokkal foglalkozni, mint például a 90-es évek végén, s csak ott kezd ilyen tevékenységbe, ahol a készlet-akvízició már cashflow-t hoz. Ennek kapcsán közölte azt is, hogy érdeklődnek területek iránt az Orosz Föderáció területén, s más helyeken is.
Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az oroszországi Yukos körül kialakult helyzet nem veszélyezteti a magyarországi ellátás biztonságát.
A Mol vezetői közölték azt is, ha a horvátok tovább privatizálják az INA-t, akkor a Mol, mint az olajtársaság jelenlegi stratégiai partnere, részt kíván venni ebben.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
