Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke egy kétnapos szakmai konferenciát megelőző sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten elmondta: a környezetvédelmileg káros államháztartási kiadások csökkentése több szempontból kedvező lenne.
Mérséklődne a környezetszennyezés, korszerűbb technikák alkalmazásával nőhetne a gazdaság versenyképessége, kedvezően változna a társadalmi igazságosság és a foglalkoztatottak aránya is emelkedne.
“Jelenleg a legtöbb állami támogatást a leginkább szennyező iparágak kapják több ezer milliárd forintos nagyságrendben ” – közölte Kiss Károly, a Levegő Munkacsoport témában készült kutatásának vezetője. Hozzátette: pontosabb becslés azért nem áll rendelkezésre, mert egyes szektorokra vonatkozóan az ilyen támogatások mértékét már számszerűsítették, másokra viszont még nem állnak rendelkezésre részletes kutatási adatok.
A kiosztott tanulmány szerint a környezetre károsnak tekintettek közül a közúti gépjármű-közlekedés támogatása az idén 3.300 milliárd forintot tesz ki. Ez az üzemanyagok jövedéki adójából és más kapcsolódó adó jellegű befizetésekből származó államháztartási bevételek és a gépjárműforgalomnak nyújtott támogatások különbsége.
A mezőgazdaságnak juttatott környezetvédelemre káros támogatások mértéke 108 milliárd forint. A felmérés szerint ennyi pénz jut az idei 218 milliárd forintnyi magyarországi és EU-s forrásokból az intenzív agrártermelés támogatására.
Az energiaszektorban káros támogatás egyik megjelenési formája az alacsony bányajáradék, amelynek nagy része a Mol Rt.-nél marad. Az el nem vont bányajáradék és a meg nem fizetett környezeti kár révén a magyarországi szénbányászat évi 100-150 milliárd forint, a kőolaj- és földgáztermelés, -elosztás pedig egyenként 80-110 milliárd forint környezetileg káros támogatásban részesül.
A tanulmány kitér még a vízgazdálkodás, az építési szektor, a vegyipar, az élelmiszeripar támogatásaira is, ám ezekre pontos felmérések egyelőre nem készültek.
A 3,5 millió forintos kutatás eredményeként összeállított tanulmányt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával egy 12 fős csoport dolgozta ki a Levegő Munkacsoporton kívül az Európai Környezetvédelmi Iroda, a Magyar Tudományos Akadémiai és a Magyar Közgazdasági Társaság Környezetgazdaságtani Szakosztálya segítségével.
